Ma 2020. október 30., péntek, Alfonz napja van. Holnap Farkas napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

Polgármesterétől

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Postafiók: 62, Telefon: 82/462-459

 

 

 

 

 

 

…………… napirendi pont

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ELŐTERJESZTÉS

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének ………/2011. (……….) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2011. március 17-i ülésére

 

 

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló

……./ 2011. (……..)  önkormányzati  rendelete

indokolása

Általános indokolás

 

A szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni ellátásokra, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra Barcs Város Önkormányzata a 4/2009. (III. 27.) számú rendeletében állapított meg szabályokat. Az eltelt mintegy 2 év alatt az ellátásokat szabályozó jogszabályok több alkalommal is változtak.

A módosítások nagy mértékben érintik a rendeletünket, melyek szükségessé teszik annak módosítását, és ezzel együtt felülvizsgálatát is.  Az önkormányzat által nyújtott ellátások felülvizsgálatát indokolta és megalapozta az önkormányzat pénzügyi helyzete is. A módosítások terjedelme miatt célszerűnek tartom egy új szociális rendelet megalkotását.

 

A 2010. évi CLXXI. törvény átfogóan módosította 2011. január 1. napjától az aktív korúak ellátásának szabályait. Érdemi változás alapvetően a rendelkezésre állási támogatás tekintetében történt, azzal, hogy ezen ellátási formát felváltotta a bérpótló juttatás. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának és megszüntetésének esetei alapvetően nem változtak. Amire azonban kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazást kapott a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek bővítésére.

A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  35. § (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A jogszabályi lehetőséget megvizsgálva és átbeszélve jelenleg nem javaslom, hogy a jogszabályi felhatalmazással élve a lakókörnyezetre vonatkozó előírások szabályozásra kerüljenek rendeletünkben. Javaslom, hogy a rendeleti szabályozás lehetőségére a 2011. szeptember havi ülésén térjen vissza a testület.

 

Részletes indokolás

1. §-hoz

A rendelet hatályának megállapítására vonatkozó szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § részletesen tartalmazza.

2. §-hoz

(4) bekezdéshez: kérelmet „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

3.-4. §-hoz

A 3.-4. § rendelkezései az eljárási szabályokat tartalmazzák. A kérelem benyújtásának, a csatolandó nyilatkozatoknak a formája és tartalma került meghatározásra.

5.§-hoz

 

(1)-(2) bekezdéshez: A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását tartalmazza az eddigi gyakorlatnak megfelelően.

(3)-(4) bekezdéshez:A kifizetések helyi viszonyok szerinti szabályai kerültek meghatározásra.

7.§-hoz

A 7. § a szociálpolitikai kerekasztal létrehozásáról rendelkezik, melyet az Szt. 58/B. § (2) bekezdés alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési  önkormányzatnak kötelezően létre kell hoznia. Továbbá meghatározásra kerültek a szociális kerekasztal tagjai és annak vezetője is.

8-9. §-hoz

A 8.-9. §-ok az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, a jogosultság feltételeinek és a támogatás mértékének meghatározásával. Pontosításra került a két segély közötti időtartam.

10. §-hoz

A 10. §-ban az egyszeri méltányossági segély került meghatározásra, pontosítva – a gyakorlatnak megfelelően -, hogy családonként és évente egy alkalommal adható. További feltételként jövedelemkorlát került bevezetésre, melynek megállapításánál a Központi Statisztikai Hivatal által a létminimum értékének meghatározása céljából végzett eredményét figyelembe vettük.

11-12. §-hoz

A 11. §-ban a temetési segély feltételei kerültek meghatározásra az Szt. rendelkezéseivel összhangban. A temetési segély összegét továbbra is  a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 20 százalékában javasoljuk meghatározni.

A 12. §-ban a kérelem benyújtásának határideje, valamint a becsatolandó igazolások kerültek meghatározásra. A pénzbeli és a természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése a temetés költségeiről kiállított számla eredeti példányát rendeli a kérelemhez csatolásra..

13. §-hoz

A 13. § alapján a rendszeres szociális segélyben részesülők körének meghatározására, a segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A (2) bekezdés az együttműködés fő szabályát tartalmazza.

 

14. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő ellátásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzatoknak oly módon kell szabályozni, hogy a védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.(Szt. 47. § (2) bek.)

15-17. §-hoz

A 56. §-ban az együttműködés eljárási szabályai, az együttműködés tartalma kerültek meghatározásra.

Összhangban az Szt. 37/D. § (4) bekezdésében foglaltakra a barcsi Szociális Központ Családsegítő Szolgálata került az együttműködésre kijelölt szervként megjelölésre.

Részletesen meghatározásra kerültek a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy kötelezettségei, valamint az együttműködésre kijelölt szerv feladatai, kötelezettségei és a beilleszkedési program tartalma.

A 16. § tartalmazza az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit.

A 17. §-ban az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei, ezzel kapcsolatban az aktív korúak ellátására való jogosultság  megszüntetése került szabályozásra.

18. §-hoz

Az Szt. 41.§-a alapján a települési önkormányzat alanyi jogon köteles ápolási díjat biztosítani a súlyos fogyatékos, valamint a 18. év alatti tartós beteg ápolását, gondozását végző közeli hozzátartozó számára. A Szt. 43/B.§ felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képviselőtestülete saját forrása terhére úgynevezett méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A képviselőtestület a méltányossági ápolási díj feltételrendszerét – a törvény keretein belül – helyi rendeletben szabályozhatja.

(1)-(6) bekezdései a méltányossági ápolási díjra vonatkozó szabályokat tartalmazzák.

A (4) bekezdéshez: Az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján a méltányossági ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. A 2010. évi CLXIX. törvény 62. § (8) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„ Az Szt. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2011. évben 29.500.- forint.”

A (7) bekezdés a méltányossági ápolási díj  szabályai  alkalmazásának eseteit határozza meg.

E szerint a szabályokat a 2011. április 1. napjától benyújtott kérelmekre nem lehet alkalmazni. A szabályok a már megállapított ellátások jogosultságának felülvizsgálata és 2011. március 31. napjáig benyújtott kérelmek elbírálása során alkalmazhatóak.

A méltányossági ápolási díj, mint önként vállalt feladat ily módon történő megszüntetését az önkormányzat pénzügyi helyzete tette szükségessé. 2010. évben a méltányossági címen kifizetett ápolási díj összege 12.084 e Ft. volt, melyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19.§ (1) bekezdés és az Szt. 44. § (3) bekezdése alapján 24 % (2.900 e Ft.) járulék terhelt. Ezen felül az önkormányzat a 2010. évben  jogszabályon alapuló, normatív ápolási díj címén kifizetett 20.822 e Ft. és ennek 24 %-a (4.997 e Ft.) járulék összeget.

A szabályozás a jogszabályban meghatározott tartósan beteg, valamint súlyos fogyatékos személy ápolásával kapcsolatos ápolási díjat nem érinti.

 

19-20. §-hoz

A 19. §-ban a normatív lakásfenntartási támogatás került szabályozásra az Szt. rendelkezéseire történő hivatkozással..

A 20. §-ban a helyi viszonyoknak megfelelően kerültek a helyi lakásfenntartási támogatás szabályai kidolgozásra.

21. §-hoz

A 21. § a köztemetést szabályozza az Szt. rendelkezései  alkalmazásával.

22. §-hoz

A 22. § rendelkezik a közgyógyellátásra vonatkozó Szt. rendelkezések változatlan alkalmazásáról, és a jogosultság feltételei megállapításáról.

23. §-hoz

A 23. § rendelkezik a helyi autóbusz-közlekedés utazási költségeinek támogatásáról, mely a gyermekre és a nyugdíjasokra terjed ki.

24-25. §-hoz

A 24. §-ban felsorolásra kerültek a Barcsi Szociális Központ által biztosított ellátások A későbbiekben pedig egyenként kerülnek meghatározásra az ellátások és azok főbb szabályai .

A 25. § az ellátások igénybevételét szabályozza.

26. §-hoz

A 26. § tartalmazza az étkeztetés szabályozását. Jogosultsági feltételként az Szt. felsorolásával megegyezően életkor, egészségi állapot, súlyos fogyatékosság, pszichiátriai betegség és hajléktalan állapot  került  meghatározásra került.

27-30. §-hoz

A 27. §-ban a házi segítségnyújtás tartalma, igénybevétele került meghatározásra.

A 28. §-ban a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tartalma, igénybevétele került részletes meghatározásra.

A 29. §-ban a családsegítés szabályai kerültek meghatározásra.

A 30. § az Szt. szabályaira történő utalással szabályozza a nappali ellátást.

31-32. §-hoz

A 31. § szabályozza az idősek otthona ellátás szabályait , míg a 32. § az idősek otthonában nyújtott ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulást.

33-35. §-hoz

A Barcsi Szociális Központ működési engedélye tartalmazza az idősek gondozóháza  szociális szolgáltatási formát is. A 33. § szabályozza az ellátást.

A 34. §-ban az otthoni szakápolási szolgálat feladata került meghatározásra  az ágazati jogszabályokra  történő hivatkozással.

A 35. § rendelkezése a közösségi pszichiátriai ellátást szabályozza  az Szt. szabályaira történő utalással.

36-37. §-hoz

A 36. § a térítési díjak szabályait tartalmazza, a 37. § pedig a házirend elfogadás szabályozását.

38-40. §-hoz

E rendelkezésekben kerültek meghatározásra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások.

A 38. § a Gyvt. –vel megegyező módon szabályozza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény elnevezésű  ellátást.

A 39. §-ban  – a Gyvt. rendelkezésének megfelelően – az óvodáztatási támogatás került szabályozásra. A jogszabályi felhatalmazással élve rendelkezésre került, hogy első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható.

A 40. § szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás feltételeit, nagyságát és a természetbeni ellátás formájában történő megállapítás szabályait.

 

 

41-42.§-hoz

A 41. §-ban az általános szabályok kerültek meghatározásra a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatban.

A 42. § pedig a gyermekjóléti alapellátásokat sorolja fel, amelyeket az önkormányzat nyújt.

43. §-hoz

A 43. § rendelkezéseiben a rendelet hatályba lépésére vonatkozó szabályok kerültek megfogalmazásra, egyidejűleg a korábbi rendelet  hatályon kívül helyezésre került.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot, valamint a rendelettervezetet elfogadni szíveskedjen.

 

Barcs, 2011. március 03.

 

Karvalics Ottó

Polgármester

 

Határozati javaslat:

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  35. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján  a bérpótló juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos egyéb feltételek, a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó rendeleti szabályozás lehetőségére a 2011. szeptember havi  Képviselő-testületi ülésén visszatér.

 

Felelős: Karvalics Ottó polgármester

Határidő: 2011. szeptember 15.

 

 

 

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

 

Barcs, 2011. március 3.

 

Balázsné dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

……./ 2011. (……..)

önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

 

 

Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2) bekezdésében,  50.§-ának (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többször módosított - 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 20/C. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

I. fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. §

(1)   A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

 

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Barcs Város Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

 

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az  e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása  iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályokban előírt igazolásokon kívül az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön előírt igazolásokat.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a  Szociális Központ Vezetőjéhez lehet előterjeszteni.

 

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

 

(4)  A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmet formanyomtatványon nyújthatja be.

 

3. §

 

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

 

(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

 

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, valamint a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

 

(4) Egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél – nyugdíj, családi pótlék, járadék, stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni.

 

(5) Az (1) - (4) bekezdésen kívüli jövedelmet – pl.: állattartásból, ingatlan bérbeadásából, alkalmi munkából származó jövedelmet – nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelőző egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának, nettó összegének a megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll.

 

(6) A családok azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, jövedelmüket, a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz benyújtott adóbevallásukkal igazolhatják. Ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

 

(7) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

 

 

 

 

 

4. §

 

(1) Az ellátások iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

 

(2) A rendszeres ellátást a felülvizsgálatot megelőzően is meg kell szüntetni, ha az ellátás folyósítását a rászoruló jövedelmi és vagyoni viszonyai már nem indokolják.

 

(3) A körülmények tisztázása során az igénylő a Polgármesteri Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önhibájából kerül ki valamely ellátási formából, kérelmét emiatt el lehet utasítani vagy rendszeres ellátását meg lehet szüntetni.

 

(4) Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan az Szt., valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

5. §

 

(1)     Barcs Város Képviselő-testülete az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

-         átmeneti segély, egyszeri méltányossági segély megállapítása,

-         temetési segély megállapítása,

-         méltányossági ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata

-         lakásfenntartási támogatás megállapítása,

-         intézményekbe való felvétel több jelentkező esetén – ha nincs elegendő férőhely –, továbbá

-         vitás esetekben az intézményekbe történő felvétel és az igénybevételének engedélyezése,

-         otthonházi lakás esetén az egyszeri hozzájárulás összegének megállapítása,

-         jogosult által vitatott személyi térítési díj megállapítása, csökkentése illetve elengedése,

-         rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,

-         tartós elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személy térítési díjának

megállapítása, amennyiben a havi jövedelméből azt megfizetni nem képes,

-         helyi autóbusz-közlekedés utazási költségei támogatásának megállapítása.

 

 

(2) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

 

(3) A készpénzben megállapított nem rendszeres segélyeket a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követően a Szociális Központ pénztárában veheti fel a pénztári órákban, illetőleg a Szociális Központ postán utalja át.

 

 

 

 

(4) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a tárgyhót követő hónap 5. napjáig postai utalással, külön kérelem esetén átutalással történik. A döntést követő azonnali pénztárból történő kifizetés csak létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

 

6. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.  törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

 

(1) A Képviselő-testület az Szt. 58./B. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban:  kerekasztal).

 

(2) A kerekasztal feladata:

-         részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

-         folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.

 

(3) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

 

(4) A kerekasztal tagjai:

-         A képviselő-testület Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának elnöke,

-         A Szociális Központ vezetője,

-         A Magyar Vöröskereszt Barcsi Szervezete,

-         A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Csoportja,

-         A Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Csoportja,

-         Az illetékes Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltsége,

-         Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Képviselője

-         Szociális Kerekasztal Egyesület.

 

(5) A kerekasztal vezetője: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának elnöke.

 

II. fejezet

A szociális törvényben szabályozott ellátások

1. cím: Pénzbeli ellátások

Átmeneti segély

8. §

(1) Barcs Város Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

 

(2)  Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt,

  1. aki egyedül élő és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át nem haladja meg;
  2. akinél a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege a rászorultsághoz és családnagysághoz igazodóan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.

 

9. §

 

(1)  Az átmeneti segély egyszeri összege rászorultsághoz és családnagysághoz igazodóan az

alábbiak szerint alakul:

 

 

Kategória           Családnagyság Egy főre eső jövedelem            Támogatás mértéke

a nyugdíjminimum %-ában

I.                        Egyedül élő                                120 %                                4.000 Ft

2-3 fő                                       80 %                                5.000 Ft

4 vagy több fő                          50 %                                6.000 Ft

II.                       Egyedül élő                                130 %                                3.500 Ft

2-3 fő                                       90 %                                4.000 Ft

4 vagy több fő                           60 %                                5.000 Ft

III.                      Egyedül élő                                150 %                                3.000 Ft

2-3 fő                                     100 %                                3.000 Ft

4 vagy több fő                        100 %                                4.500 Ft

 

(2) Átmeneti segély egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, a két segély megállapítása között legalább kilencven nap elteltével  állapítható meg.

 

(3) Nem számítható be az évi négy alkalomba a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a temetési segély, valamint a köztemetés.

 

(4) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben vagy a kérelmező költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról.

 

Egyszeri méltányossági segély

10. §

(1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, baleset), illetve alkalmanként jelentkező többletkiadás esetén (pl. közüzemi végelszámolási számla) családonként évente egy alkalommal - egyedi mérlegelés alapján - egyszeri méltányossági segély állapítható meg, feltéve, hogy

- a család egy főre jutó havi nettó jövedelme  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  250 %-át nem haladja meg,

- az egyedül élő havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át nem haladja meg,

A segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg.

 

(2) A rendkívüli méltánylást érdemlő eset meglétét a kérelmező hitelt érdemlően igazolni

köteles (pl. kezelőorvosi igazolás).

Temetési segély

11. §

(1)     Barcs Város Képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

  1. annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
  2. tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és a temettető családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

 

(2)     Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

 

(3) A temetési segély összege  a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 20 (húsz) százaléka.

A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 145.000.-Ft.

 

12. §

 

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

 

(2)     A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi igazolásokon túl a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát. A kérelmező egyidejűleg köteles bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

13. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására  az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak az irányadók.

 

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő az aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Polgármesteri Hivatallal és a Barcsi Szociális Központ Családsegítő Szolgálatával köteles  együttműködni.

 

(3) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

 

14. §

 

(1) A rendszeres szociális segély a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

 

(2)A természetbeni ellátás a gyermek szükségleteinek megfelelően, különösen étkezési térítési díjra, átmeneti gondozásért fizetendő térítési díjra, a kollégiumi elhelyezés díjára használható fel.

 

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatás formájában történő biztosítására a Barcsi Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata tesz javaslatot, illetve azt a segélyezett maga is kérheti.

 

(4) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az érintett intézmények részére kell folyósítani.

 

Az együttműködés eljárási szabályai

 

15. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

 

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

-         az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,

-         beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,

-         a programban foglaltak teljesítésére.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Barcsi Szociális Központ Családsegítő Szolgálata

 

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy

köteles:

-         a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából, kivéve a rendszeres szociális segélyre egészségkárosodott jogcímen jogosultat,

-         együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

-         a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni,

-         a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél legalább havonta megjelenni.

 

(4) A Barcsi Szociális Központ Családsegítő Szolgálata a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

 

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszerzése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi,

 

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

 

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

 

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

 

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,

 

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

 

g) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

 

h) az előírt határidők be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

-          a személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozót megelőző 8 nappal korábban kell kézbesíteni,

-          igazolásul orvosi igazolás fogadható el, melyet a mulasztott határidőt követő 5 napon belül lehet benyújtani

 

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, melyet az alábbi indokok alapján lehet elfogadni:

-          betegség, kórházi ápolás,

-          hozzátartozó temetése,

 

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt, aki 8 napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.

 

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

-         a Családsegítő Szolgálat által nyújtott szolgáltatások,

-         a Családsegítő Szolgálat által nyújtott és kidolgozott egyéni képességet fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozás,

-         a Családsegítő Szolgálat által nyújtott életformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése,

-         a Családsegítő Szolgálat által felajánlott oktatás, képzés.

-

Az együttműködési kötelezettség megszegése

 

16. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

-         az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,

-         a megjelenési kötelezettség elmulasztása,

-         a képzésen való részvétel elmulasztása,

-         az előírt programban való részvétel elmulasztása.

 

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

17. §

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Ápolási díj

18. §

(1) Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. évet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet  25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. Az ápolási díj megállapítása és megszűntetése során az önkormányzat az Szt. 41-44. §-okban foglaltakat alkalmazza.

(3)     Nem állapítható meg ápolási díj az Szt-ben meghatározott feltételeken túl, ha a gondozó és a gondozott eltartási, életjáradéki, ajándékozási vagy öröklési szerződést kötöttek.

 

(4) Az ápolási díj havi összege az (1) bekezdésben meghatározott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(5) Az ápolási kötelezettség megszegésének minősül, és a megállapított ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápolást végző személy

 

-         az ellátott étkeztetéséről nem gondoskodik,

-         ápolásáról nem gondoskodik,

-         az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(6) A házi segítségnyújtást végző intézmény (Szociális Központ Alapszolgáltatási Központja) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól.  . Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, úgy azt  a jegyzőnek jelzi.

 

(7)  Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat csak a 2011. március 31. napjáig beérkezett kérelmek elbírálása, és a fenti határidőig már megállapított ellátások jogosultságának felülvizsgálata során kell alkalmazni. A 2011. április 1. napjától benyújtott kérelmek esetében az  (1) –(6) bekezdések nem alkalmazhatóak.

 

Lakásfenntartási támogatás

Normatív lakásfenntartási támogatás

19. §

Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az arra jogosultnak az

Szt. 38. §. (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint, a törvényi rendelkezések változtatás nélküli alkalmazásával.

Helyi lakásfenntartási támogatás

20. §

(1) Az önkormányzat Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek - lakásonként 1 fő -, aki normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, a lakásfenntartás havi költsége pedig meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

 

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás minimális összege havi 2.500 Ft, maximális összege 8.000 Ft, de nem haladhatja meg a támogatandó kiadás 80 %-át.

 

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.

A lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, a módosítás a rendelet hatályba lépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot nem érinti.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás összegét egy évre kell megállapítani havonta egyenlő, illetve eltérő havonkénti összegben. A havonként eltérő összegben megállapított támogatás nem lépheti túl a (2) bekezdésben foglaltak alapján számított éves össztámogatás mértékét.

 

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként az alábbi kiadásokat kell figyelembe venni:

-         lakbér, bérleti, albérleti díj,

-         lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

-         közös költség,

-         csatornahasználati díj,

-         szemétszállítás költségei,

-         villanyáram,

-         vízfogyasztás,

-         gázfogyasztás,

-         tüzelőanyag költségei,

-         közműfejlesztési kölcsön törlesztő részlete.

 

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt költségként havonta lakásonként legfeljebb az alábbi összegek vehetők figyelembe:

-         lakbérként az önkormányzati bérlakásra megállapított m2-kénti bérleti díj,

-         az albérleti díj igazolt teljes összege,

-         hitel törlesztő részleteként az igazolt teljes összeg,

-         víz-és csatornadíjként 20 m3 - a mindenkori áron,

-         áramdíjként 200 Kwh a mindenkori áron,

-         gázfogyasztás költségeként 300 m3 a mindenkori áron,

-         más fűtési mód esetén a bizonylaton igazolt költség, illetve bizonylat nélkül 150 m3 gáz díjának megfelelő összeg.

 

(7) A szolgáltatásokért fizetendő díjakra a normatív és a helyi lakásfenntartási támogatást átutalás formájában kell biztosítani, melyek kielégítési sorrendje a következő:

1. lakbér

2. vízdíj

3. lakossági hulladékszállítás és ártalmatlanítás díja

4. áramdíj

5. gázdíj

6. lakáscélú kölcsön törlesztő részlete.

 

(8) Megszűnik a lakásfenntartási támogatás:

-         a megállapított idő elteltével,

-         a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

 

(9) A  lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat,  s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.

A közüzemi díjakat és a fogyasztás mértékét a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap számláival, vagy ezek hiányában a szolgáltató igazolásával  bizonyítja.

2. cím: Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

21 §

(1) A köztemetésre az Szt. 48. § rendelkezései az irányadók.

 

(2) Amennyiben az elhalt lakóhelye más településen volt, úgy a köztemetés költségének megtérítését a lakóhely szerinti települési önkormányzattól meg kell igényelni.

 

Közgyógyellátás

22. §

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

 

(2) A közgyógyellátás iránti   kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.

Helyi autóbusz-közlekedés utazási költségeinek támogatása

23. §

(1) A képviselő-testület a gyermekek  és nyugdíjasok helyi autóbusz-közlekedés utazási költségeinek támogatására természetbeni juttatásként tanuló és nyugdíjas bérletjegyet biztosít

annak részére.

 

  1. aki egyedül élő nyugdíjas és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
  2. annak a tanulói jogviszonyban álló gyermeknek, akinél a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

 

(2) A tanuló és nyugdíjas bérletjegy iránti igényt adott évre kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához. A támogatás megállapításakor a bérletek negyedévenként kerülnek megváltásra és a támogatott részére átadásra.

3. cím: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Szociális szolgáltatások

24. §

(1) Barcs Város Önkormányzata a szociális szolgáltatásait az alábbiak szerint biztosítja:

 

a./  A Barcs és Mikrotérsége  Szociális Központ Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként működő Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja:

-          étkeztetés,

-          házi segítségnyújtás,

-          jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

-          családsegítés,

-          nappali ellátás,

-          gyermekjóléti szolgáltatás.

 

  1. Idősek Otthona,
  2. Időskorúak Gondozóháza,
  3. Otthoni szakápolási szolgálat.
  4. Közösségi pszichiátriai ellátás.

Az ellátások igénybevétele

25. §

 

(1) A Szociális Központ intézményeibe való felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

Az intézménybe való felvételről, az ellátások igénybevételének rendjéről, a térítési díjak megállapításáról és felülvizsgálatáról a Szociális Központ vezetője dönt.

 

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell

 

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet  15. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

 

(4) Több jelentkező esetén – ha nincs elegendő férőhely –, továbbá vitás esetben az intézménybe történő felvételt és az ellátások igénybevétele engedélyezésének hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Étkeztetés

26. §

 

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve  eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

 

(2) Az Önkormányzat étkeztetésben  részesíti jövedelmétől függetlenül azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, akire vonatkozóan az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a)      70 év feletti személy,

b)      egészségi állapota megromlott,

c)      súlyosan fogyatékos, aki a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásában, illetve vakok személyi járadékában részesül,

d)      pszichiátriai beteg személy,

e)      hajléktalan

és e miatt az (1) bekezdés szerinti étkezéséről más módon gondoskodni nem képes.

 

 

Házi segítségnyújtás

 

27. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

 

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b)      az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést

c)      a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

 

(3) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

 

(4) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

 

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

28. §

 

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

 

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

 

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

 

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a)      az egyedül élő 65 év feletti személy

b)      az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c)      a kétszemélyes háztartásban ( a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni) élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

 

(5) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint  igazolni kell.

 

(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön kell igazolni.

 

(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

 

(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a)      az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,

b)      az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

 

(9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

 

Családsegítés

 

29. §

 

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

 

(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

 

(3) A családsegítést a Képviselő-testület a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.

 

 

 

 

 

 

 

Nappali ellátás

30. §

 

(1) Az ellátás szabályozása az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadóak.

 

(2)  A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak az irányadók.

Idősek Otthona

31. §

(1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

 

(2)Az idősek otthonában az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

 

(3) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

 

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

 

(5) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg

 

(6) Idősek otthonába az (2) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

 

Az Idősek Otthonában nyújtott ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulás

32. §

(1) Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Idősek Otthonában történő elhelyezést kérelmező időskorú,  vagy egészségi állapota miatt ápolásra, gondozásra szoruló személy részére – az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító intézményi elhelyezés igénybevételéért – a személyi térítési díj mellett egyszeri hozzájárulást állapít meg. Az egyszeri hozzájárulás összege a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás 7-szerese.

 

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott egyszeri hozzájárulási összegért beköltözhet az igénybevevő, valamint házas,- vagy élettársa, vagy velük  együtt költöző rokkant vagy nyugdíjas gyermekük, illetve szülőjük  (lakásonként maximum 3 fő).

 

(3) Ha a gondozás 5 éven belül – a haláleset kivételével – megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni.

 

(4) Az egyszeri hozzájárulás befizetését követően az intézményvezető a törvényben előírt tartalmú megállapodást köt a gondozottal az elhelyezésére és a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

 

Időskorúak Gondozóháza

33.§

(1) Az átmeneti elhelyezést is nyújtó Barcsi Szociális Központ  - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.

 

(2) Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

 

 

Otthoni szakápolási szolgálat

34. §

 

(1) Az otthoni szakápolási szolgálat a betegek otthonában történő ápolási, illetve kórházi ellátást kiváltó szakápolási feladatokat biztosít.

 

(2) Az otthoni szakápoló tevékenységét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996 (VII.26.) NM rendelet alkalmazásával végzi

Közösségi pszichiátriai ellátás

35. §

 

(1) Az ellátás  az Szt. 65/A. § rendelkezésének alkalmazásával történik.

 

 

 

 

 

 

 

Térítési díjak

36. §

(1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett szociális helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadók.

 

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente kétszer rendeletben állapítja meg.

 

(3) A térítési díjat a beköltözés vagy a szolgáltatás igénybevételének napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

 

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

 

(5) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy  a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt.

 

(6) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

 

37. §

 

Az Idősek Otthona és Idősek Klubja házirendjét az Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság hagyja jóvá, valamint meghatározza az intézményi érdekképviseleti fórumok megalakításának és tevékenységének szabályait.

III. fejezet

1. cím: A gyermekvédelmi törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

38. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

b) a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek

az igénybevételére.

 

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozására a Gyvt. 19-20/A. § rendelkezései irányadóak.

Óvodáztatási támogatás

39. §

(1)  Az óvodáztatási támogatásra a Gyvt. 20/C. § rendelkezései az irányadók.

 

(2) Az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatás a gyermek beíratását követő legfeljebb huszonegy napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

40. §

(1) Barcs Város Képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

 

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évi, gyermekenkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig terjedő összegnél magasabb nem lehet.

 

(4) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha:

-         a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul,

-         az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondviselő) a pénzbeni támogatást nem a gyermekre fordítja.

2. cím: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

41. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

 

(2) A Szociális Központ által nyújtott szolgáltatások iránti kérelmet a Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézménybe való felvétel, az ellátások igénybevételének rendje, a  térítési díjak megállapítása és felülvizsgálata az intézményvezető hatásköre.

 

(3) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

 

(4)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell a Gyvt. 33. § rendelkezéseinek megfelelően.

 

(5)     Az ellátásra jogosult köteles:

  1. a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni,
  2. a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
  3. nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról.

Gyermekjóléti alapellátások

42. §

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

 

(2) Barcs Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) a Barcsi Szociális Központ közreműködésével:

-     gyermekjóléti szolgálat,

-          helyettes szülői szolgálat.

 

b) a gyermekek napközbeni ellátása keretében:

-          bölcsőde,

-          óvoda,

-          iskolai napközis foglalkozás.

 

(3)Az alapellátások igénybevételére, az ellátás megszűntetésének módjaira, a térítési díjakra és a normatív kedvezményekre vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt-ben foglalt szabályok az irányadóak.

 

 

IV. fejezet

 

Záró rendelkezések

43. §

(1) E rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált,  folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2009. (III.27.) számú rendelete.

 

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és e törvények végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Barcs, 2011. március 17.

 

 

 

Karvalics Ottó                                      Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

polgármester                                               címzetes főjegyző