Ma 2020. máj. 25., hétfő, Orbán napja van. Holnap Fülöp és Evelin napja lesz.

Barcs Város Önkormányzat

P o l g á r m e s t e r é t ő l

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

 

 

 

 

 

............ sz. napirend

 

 

 

 

 

 

E L Ő T E R J E S Z T É S

 

 

 

Barcs Város Önkormányzata 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységének értékeléséről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2011. március 17.-i ülésére

 

Mottók

„Nézz hosszasan egy gyermekarcra, és látni fogod:

ha van sors, hát nagyon hamar elkezdődik.”

(Ancsel Éva)

„Nézd a porban élő gyereket!

Szeme szívbe égő felelet.

Csupa jóra vágyó szeretet-,

lehet sorsa szebb, csak engedd!

Légy a társa, gondot oldó-,

maradjon tiszta, álmodó!

(Oláh Ibolya)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Bevezető

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 96. § (6) bekezdése kimondja: A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Megyei Szociális és Gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

Az átfogó értékelés tartalmi elemeit (követelményeit) a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza.

 

A gyermekvédelem fogalma meghatározható tágabb és szűkebb értelemben, célja szerint tagolható általános és speciális gyermekvédelemre, illetve a benne résztvevők szerint területi és intézményes gyermekvédelemre.

Tágabb értelemben a gyermekvédelembe beletartozik a társadalom bármely területén  a gyermekek számára biztosított ellátás és védelem. Szűkebb értelemben azt az állami feladatot jelenti, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja hatósági eszközökkel.

 

A Gyvt. célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

 

A Gyvt. célja csak úgy realizálódhat, ha az állami, önkormányzati és társadalmi szervek összehangolt prevenciós és korrekciós tevékenységet folytatnak.

E törvény alapján a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

Az értékelés a fentiek alapján bemutatja

  • a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira;
  • az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokra vonatkozó adatokat;
  • az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat;
  • a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket;
  • a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat;
  • a felügyeleti szervek, illetve a működést engedélyező szervek ellenőrzésének megállapításait;
  • a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározását a Gyvt. előírásai alapján;
  • a bűnmegelőzési cselekvési program és koncepció főbb – elsősorban gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő – elemeit;
  • a civil szervezetekkel való együttműködés kereteit.

2. A város demográfiai mutatói

 

A város állandó népessége 2010. január 1-jén 11. 732 fő, lakónépessége 11.834 fő. A 0-18 éves korosztály, kor szerinti megoszlása 2010-ben az alábbiak szerint alakult:

 

0-2 éves korig                 304

3-5 éves korig                 337

6-14 éves korig             1082

15-16 éves korig             305

17-18 éves korig             252

19-55 éves korig           6440

56-60 éves korig             907

61-      éves korig          2105 fő.

 

0-18 éves korig              2280 fő.

 

A település demográfiai mutatóinak változása az elmúlt években (gyermekek esetében):

2003.

01.01.

2004.

01.01.

2006.

01.01.

2007.

01.01.

2008.

01.01.

2009.

01.01.

2010.

01.01.

0-2 év közötti gyermekek száma

333

337

346

355

328

317

304

3-5 év közötti gyermekek száma

353

362

345

336

336

334

337

6-14 év közötti gyermekek száma

1290

1258

1184

1184

1168

1136

1082

15-16 év közötti gyermekek száma

285

305

316

288

258

277

305

17-18 év közötti gyermekek száma

348

306

311

295

315

291

252

Összes gyermek száma (0-18 év között településünkön:

2609

2568

2502

2458

2405

2355

2280

A népességstatisztikai adatok alapján ismert, hogy a város lakosságának száma folyamatosan csökken. A 0-18 éves korosztály  jelenleg a város lakónépességének 19,43 %-át teszi ki.

 

Fiúk és lányok aránya korcsoportos bontásban

(2010. állandó népesség)

 

 

0-2

3-5

6-14

15-18

fiú

166

176

546

293

lány

138

161

536

264

Összesen

304

337

1082

557

3. A gyermekek védelmének rendszere

A gyermekek védelmét pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

A törvény az alábbiakban határozza meg a helyi önkormányzat feladatait:

Pénzbeli és természetbeli ellátások keretén belül biztosítja

 

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, un. kétszeri  támogatása

- a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást

- óvodáztatási támogatást

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretén belül biztosítja

 

- a gyermekjóléti szolgáltatást

- a gyermekek napközbeni ellátását

- a gyermekek átmeneti gondozását

A Gyvt.-ben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

 

Egyéb kapcsolódások:

  • Somogy Megyei Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatala
  • Barcs Város Önkormányzata, Szabálysértési Hatósága
  • Bíróság,
  • Ügyészség
  • egyéb társszervezetek, egyházak, alapítványok.

4. Pénzbeni és természetbeni ellátások

A Gyvt. 18/A. § (1) bekezdése szerint a pénzbeni és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

4.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jével beépült a magasabb összegű családi pótlékba. Helyébe új ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lépett, amelyhez az egyes jogszabályok alapján természetbeni támogatás járul.

A Gyvt. 19. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege – jelenleg 28. 500,-Ft) a 140%-át, azaz 39. 900,-ft-ot

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, azaz 37. 050,-ft-ot, az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

 

A Gyvt. 20. § (3) bekezdése szerint az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a)      nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b)      felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

A fenti rendelkezések 2010. december 31.-ig hatályosak. A következő jogszabályi változások 2011. január1.-én léptek életbe.

 

A fenti feltételek alapján a következőképpen alakult a kedvezményre jogosultak száma:

2010. január 1-én:                      584 család      1016 gyermeke

2010. december 31-én:             618 család      1064 gyermeke

 

2010. évben 53 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem került elutasításra, mivel a kérelmező a törvényben előírt jövedelemhatárt túllépte vagy egyéb vagyonnal rendelkezett vagy a gyermek tanulói jogviszonya megszűnt (2009-ben 30 kérelem került elutasításra).

2010-ben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok száma a gyermekek száma szerint:

 

 

1

2

3

4 v. 5

6 vagy több gyermek

Összes családok száma:

Családok száma 2007-ben:

188

143

82

39

4

456

Családok száma 2008-ban:

248

153

70

31

7

509

Családok száma 2009-ben:

303

174

72

29

6

584

Családok száma 2010-ben:

326

187

74

26

5

618

 

2010 decemberében és az előző évek decemberében rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma kor szerint:

 

 

4.2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

 

A települési önkormányzat a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 %-áig terjedő összegnél magasabb nem lehet (2010-ben 14. 250,- Ft).

2010. évben 777 esetben 689 gyermek részére  összesen 2.975.000 Forint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást fizetett ki az önkormányzat. (2009. évben 389 esetben 374 gyermek részére 1.325. 000 forint).

 

Támogatásban részesült gyermekek

Támogatott esetek

2008.

2009.

2010.

2008.

2009.

2010.

Egyszer részesült segélyben

140

359

625

140

359

625

Kétszer részesült segélyben

5

15

40

10

30

80

Háromszor részesült segélyben

39

0

24

117

0

72

Négyszer részesült segélyben

1

0

0

4

0

0

Ötször részesült segélyben

0

0

0

0

0

0

Összesen:

184

374

689

271

389

777

 

Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség és korházi kezelés, a gyermek iskoláztatásával kapcsolatos többletkiadások, vagy a szülő halála – miatt anyagi segítségre szorulnak.

Önkormányzatunknál a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke általában 1. 000,- és    8. 000,- Forint között változik, és átlagban megközelítőleg 4. 000,- Forintot kaptak a gyermekek.

4. 3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, ún. kétszeri támogatása:

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén és november 1-jén fennáll, a tárgyév július és november hónapjában támogatást folyósít.

A támogatás gyermekenkénti összege a 2010. évben 5800 - 5800 Ft.

Július hónapban 509 család 999 gyermeke részére fizettünk ki 5. 794. 000,-Ft-ot.

November hónapban 541 család 1061 gyermeke részére fizettünk ki 6. 153. 800,-Ft-ot.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának és pénzbeni kifizetésének alakulása az elmúlt évek során:

 

2006.  07. hónap

2006. 11. hónap

2007. 07. hónap

2007. 11. hónap

2008. 07. hónap

2008. 11. hónap

2009. 07. hónap

2009. 11. hónap

2010. 07. hónap

2010.

11.

hónap

Család

324

449

344

443

451

464

477

521

509

541

Gyermek

630

840

685

882

860

906

933

1006

999

1061

Egyszeri kifizetés

összege

3.150.eFt

4.200.eFt

3.425eFt

4.410eFt

4.730eFt

4.983eFt

5.411eFt

5.834eFt

5.794

eFt

6.153

eFt.

 

4. 4.   Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás:

 

2006. április 1-jétől kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A jogosultságot kérelemre a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja meg. A támogatás mértéke ettől kezdve a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a – gyermekenként (6.270,-ft.).

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 8. 000-8. 000,-Ft összegű támogatásban részesülnek gyermekenként minden év július és november hónapjában.

 

2010. évben a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást hivatalunk családok részére nem állapított meg.

 

4.5.   Óvodáztatási támogatás

 

Jogszabály:


Az óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. §-a és a Gyer. 68/F - 68/K. §-a szabályozza.
Előzmény:

Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény (beiktatta a Gyvt. 20/C. § -t).
A kutatások azt igazolják, hogy minél korábban kezdi meg a gyermek az „óvodába járást”, annál nagyobb esélye van arra, hogy sikeresen kezdje meg az iskolai tanulmányait. A közoktatásról szóló törvény megteremti annak lehetőségét, hogy minden gyermek felvételt nyerjen az óvodába. Az óvodai nevelésben való részvétel szülői döntésen múlik mindaddig, ameddig a gyermek nem lép az ötödik életévébe. Ettől az évtől kezdődően ugyanis a nevelési év első napjától kezdődően a szülőnek gyermekét be kell íratni az óvodába.

Azoknál a gyermekeknél azonban, ahol a szülők iskolai végzettsége alacsony, indokolt, hogy a gyermek lehetőség szerint már három éves korában óvodába járjon. A törvény támogatási rendszerrel ösztönzi a szülőket arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák az óvodába.

 

A statisztikai adatok szerint a jelenlegi 312. 200 óvodás közül (2009) a hátrányos helyzetű gyermekek száma 23. 050 főre tehető, ebből a 3-4 éves korosztály száma 11. 120 fő. Az óvodáztatási támogatás bevezetésével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az óvodai nevelés első két évében várhatóan 20. 720 főre nő, mivel ösztönzik a szülőket, hogy vegyék igénybe az óvodai ellátást.

 

Igénylés:

 

A szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél a Gyer. 11. számú melléklete szerinti, „Kérelem az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához” nevű adatlap kitöltésével igényelhető az ellátás. A kérelemben a gyermek valamelyik szülői felügyeletét gyakorló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, kivéve, ha korábban erről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint már nyilatkozott.

 

Jogosultság:

A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása

aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap (2011-től 2 hónap) eltelt, a beíratás évének június hónapjában,

ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap (2011-től 2 hónap), a beíratás évének december hónapjában,

ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap (2011-től 2 hónap) eltelt, a beíratás évének december hónapjában,

ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap (2011-től 2 hónap), a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],

b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig

ba) a tárgyév június hónapjában,

bb) a tárgyév december hónapjában,

pénzbeli támogatást folyósít.

 

A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

A pénzbeli támogatás összege a 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2010. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

A Gyvt. 20/C. §-ában foglalt pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani.

 

Óvodai hiányzás:

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha

a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és

b) a szülő által a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20./A §-a b) pontjának bb) alpontja szerint igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

 

2010. évben 48 szülő (vannak szülők, akik 2-szer is) nyújtott be Barcs Város Címzetes Főjegyzőjéhez az óvodáztatási támogatás jogosultságának megállapítására kérelmet. A 59 kérelemből 30 főnek állapított meg óvodáztatási támogatást a gyámhatóság.

 

A települési önkormányzat jegyzője arra a gyermekre tekintettel, akinek óvodáztatási támogatás való jogosultsága a tárgyév június 1-jén és december 1-jén fennáll, a tárgyév június és december hónapjában támogatást folyósít.

A támogatás gyermekenkénti összege a 2010. évben 10. 000 és 20. 000,-Ft.

 

Az óvodai hiányzás mértéke az elutasítások között: 25, 9- 67% között változik.

 

Kifizetések:

 

Időszak

Családszám

Gyermek (fő)

Kifizetés (ezer forint)

2009. június

7

8

90

2009. december

25

26

330

2010. június

27

30

310

2010. december

26

30

480

 

5. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

 

5. 1.   Gyermekjóléti szolgáltatás

Az 1997. november 01-én hatályba lépett XXXI. törvény a helyi önkormányzatok részére előírta a Gyermekjóléti Szolgálatok megalakítását.

A Gyermekjóléti Szolgálat a Szociális Központon belül az Alapszolgáltatási Központ tevékenységeként működik a társult önkormányzatok lakossága részére.

 

Munkájukat a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján végzik.

 

A Gyermekjóléti szolgálat feladata

a) A családban történő nevelés érdekében:

  • A gyermekek jogairól és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás
  • Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás
  • A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz való hozzáférés szervezése
  • Szabadidős programok szervezése
  • Hivatalos ügyek intézésének segítése

b) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

  • Veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése
  • Veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése
  • A gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint a gyermekvédelmi rendszerben  tevékenykedő szakemberekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása

 

c) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

  • A gyermekekkel és a családjával végzett szociális munkával (családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására
  • Családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében
  • Egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozások kezdeményezése
  • Javaslat a gyermek családból történő kiemelésére, leendő gondozási helyének, vagy annak megváltoztatására

 

d) A családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:

  • Családgondozás biztosítása
  • Utógondozás biztosítása a gyermek családba történő visszailleszkedéséhez

e) Tevékenységek a fentieken túl:

  • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét
  • Meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket
  • Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét
  • Szervezi a helyettes szülői hálózatot, és működteti azt
  • Segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását
  • Felkérésre környezettanulmányt készít

Az általános szolgáltatás feladatain túl a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat nyújt (pl. iskolai szociális munka).

A barcsi Gyermekjóléti Szolgálat munkáját jól megszervezett és folyamatosan működő jelzőrendszer segíti, melynek tagjai:

-        az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei,

-        a védőnők,

-        gyermekorvosok,

-        a családsegítő szolgálat munkatársai,

-        a rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,

-        ügyészség,

-        bíróság,

-        pártfogó felügyelői szolgálat,

-        társadalmi szervezetek, egyházak.

 

 

Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

 

Írásban, esetjelzéssel történik az általuk észlelt probléma leírása. A legtöbb jelzés az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseitől és a védőnői szolgálattól érkezik a Gyermekjóléti Szolgálathoz.

Ezen kívül jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni!

 

2010. évben jelzéseik alapján 2 alkalommal (2 gyermek esetében) tartottak esetkonferenciát, melyen a szülők, a jelzőrendszer tagjai és a gyermekek vettek részt.

Szakmaközi megbeszélést 7 alkalommal (32 gyermek esetében) tartottak, melyeken a jelzőrendszer tagjai vettek részt. A jelzőrendszer tagjaival, havi rendszerességgel találkoznak, ahol a gondozott gyerekekkel kapcsolatos problémákat beszélnek meg, és azokra közösen megoldást keresnek. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés jónak minősíthető, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy az óvoda és az iskolák képviselői fontosnak tartják a szakmaközi megbeszéléseket, melynek során tapasztalatot cserélnek és új ismeretekre is szert tesznek. A jelzőrendszer fontosnak tartja a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést, hiszen minden esetben megoldást tudnak találni egy adott területen lévő felmerülő problémára.

Az elmúlt év során a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatását 94 család 148 gyermeke vette igénybe.

Alapellátás:

A leggyengébb gyermekvédelmi intézkedés. A gyermekjóléti Szolgálat hat hónapra regisztrálja a kiskorút, veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. A szülők és a gyermekek együttműködése önkéntes a Gyermekjóléti Szolgálattal és az alapellátásban résztvevő gyermekvédelmi szervekkel. Ha a 6 hónap alatt semmilyen új, veszélyeztetettséggel összefüggő jelzés nem érkezik a kiskorúval és a családjával kapcsolatban, akkor az alapellátást megszüntetik.

 

A Szolgálat 42 család 68 gyermekét látta el az alapellátás keretén belül, 40 család 75 védelembe vett gyermekénél végzett családgondozást, utógondozói tevékenységet a 2010. évben a Gyermekjóléti Szolgálat 3 gyermek esetében folytatott.

 

A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: önkéntes nem volt, 8 szülő által, 26 jelzőrendszer által küldött, 3 saját intézmény által kezdeményezett, 10 esetben a gyámhatóság által kezdeményezett, 2 esetben a család kötelezve lett a kapcsolat megtartására.

 

A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint:

(egyes esetek halmozottan jelentkeznek)

v     anyagi, megélhetési:                                               111 esetben

v     gyermeknevelési probléma:                                      64 esetben

v     gyermekintézménybe beilleszkedési nehézségek:    18 esetben

v     magatartás- és teljesítményzavar:                               2 esetben

v     családi konfliktus:                                                     19 esetben

v     szülők, család életvitele:                                           33 esetben

v     szülői elhanyagolás:                                                 37 esetben

v     fogyatékosság, retardáció:                                           - esetben

v     szenvedélybetegség:                                                    - esetben.

v     Családon belüli bántalmazás:                                      6 esetben

Összesen:                                                                             290 esetben

 

 

A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben lévő anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, kötelességekről és természetesen segítő kapcsolatok keretében közreműködik a probléma rendezésében. A településen a 2010. évben, 2 esetben került sor válsághelyzetben lévő várandós anya gondozására.

 

A családból kiemelt gyermekek visszahelyezése érdekében a családokkal rendszeresen tartják a kapcsolatot. Igyekeznek azon problémák megoldásában segíteni, amelyek miatt a gyermekek kikerültek a családjukból.

 

A Szociális Központ pályázatot nyert szabadidős program megtartására, melyet a gyermekjóléti szolgálat munkatársai bonyolítottak le. Öt egymást követő napra volt megszervezve a program, melyen naponta 20 gyermek vett részt. 2010. nyarán a barcsi Szociális Központ, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 1 hetes „Vidám napok” elnevezésű nyári tábort szervezett a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A programok között játékos vetélkedők (helyszínek: FIP-park, drávai szabad strand, Szociális Központ), lovas kocsi túra Drávatamásiba, sportnap, horgászás a Karikónál, kecskesimogatás, kézműves nap és nyíltnap (Barcs Városi Rendőrkapitányság és Barcs Városi Tűzoltóság munkatársai közreműködésével és lovaglás pónival) is szerepelt.

A Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi szakmai tevékenységei:

Esetszám:

Gyermekek száma:

Információnyújtás

9

6

Tanácsadás

8

2

Segítő beszélgetés

378

102

Hivatalos ügyekben közreműködés

296

36

Családlátogatás

516

148

Közvetítés más szolgáltatásba

1

1

Első védelembe vételi tárgyaláson részvétel

22

37

Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel

25

47

Elhelyezési értekezleteken részvétel

3

3

Szakmaközi megbeszélés

7

32

Esetkonferencia

2

2

Összesen:

1267

416

 

 

Gyermekétkeztetés

 

A Gyvt. 148. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben - a 149. §-ban foglalt kivétellel - az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

e) kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív

kedvezmény).

 

A fenti rendelkezések 2010. december 31.-ig voltak hatályosak. 2011. január 1-jétől a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) pontja a következőképpen változik: a bölcsődés, az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át.

 

A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A törvényben foglalt rendelkezések értelmében a bölcsődében 28 fő, az óvodákban 187 fő, az általános iskolákban 450 fő (+12 fő gimnáziumi osztályban) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek mentesül az intézményi étkezési térítési díj fizetése alól.

5.2.   Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátása részeként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében. Barcson ezen ellátási formák közül bölcsőde, óvodák és iskolai napközi otthonok működnek.

Bölcsőde

A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető és gondozható bölcsődében.

  • A BNI, Városi Bölcsőde 54 férőhelyes, 4+1 csoportszobával rendelkezik.
  • 10 gondozónő látja el a gyermekeket.
  • 2010. december 31-én a gyermeklétszám 63
  • A 2010-es évben összesen 90 gyermek nevelése és gondozása történt, melyből 28 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.
  • A bölcsőde kihasználtsága: 93 %
  • Telítettsége: 120%

Óvodák

3-7 éves gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények. A településen élő minden 3. életévét betöltött gyermek számára biztosított az óvodai ellátás.  Minden intézménynek (Tagóvodának) kinevezett gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse van, akik tevékenységüket felelősséggel és magas színvonalon végzik. Az intézménybe kerülő gyermekek családjait meglátogatják, felmérik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, nyilvántartást vezetnek róluk és a gyámhatóságot rendszeresen, tájékoztatják.

A beíratott létszámnak megfelelően a férőhely-kihasználtság 100%-os, ami jónak mondható a barcsi hat és a rinyaújlaki tagóvodában. A vízvári tagóvodában a kihasználtság 56%.

 

2010. december 31.- Nyilvántartás a BNI Városi Óvodákban

Tagóvoda

Férő-

helyek

száma

Gyermekek száma

HH-s

gyermekek

(rgyvk-t kap)*

Halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

SNI-s

gyermekek

száma

1. sz. Tagóvoda

75

75

40

13

1

3. sz. Tagóvoda

75

65

38

7

0

4. sz. Tagóvoda

75

75

30

6

0

5. sz. Tagóvoda

25

27

11

4

0

6. sz. Tagóvoda

50

50

43

23

1

7. sz. Tagóvoda

75

77

25

6

0

Barcs összesen:

375

369

187

59

2

Vízvár

50

28

19

12

1

Bolhó

25

25

15

7

0

Rinyaújlak

25

25

13

2

0

Városi Óvodák

összesen:

 

475

 

447

 

 

234

 

80

 

3

* rgyvk- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

 

A 2010. szeptember 1.-én a nevelési évkezdéskor összesen 447 gyermeket írattak óvodába. Közülük 75 az I. számú, 65 a III. számú, 75 a IV. számú, 27 az V. számú, 50 a VI. számú és 77 a VII. számú, 28 Vízváron, 25 Bolhón és 25 gyermek Rinyaújlakon kezdte meg a nevelési évet.

A Városi Óvodák összlétszámát tekintve 34 gyermek un. „bejárós”, közülük 5 gyermek a III. számú, 13 gyermek a vízvári óvodába és 16 gyermek a rinyaújlaki óvodába jár be más településről.

Összességében a Városi Óvodákban 447 gyermekre 39 óvodapedagógus és 30 dajka, illetve technikai személyzet jut a 2010. decemberi adatok szerint.

Iskolai napközi otthonok

Az iskolai napközi otthonok a 6-16 éves korú, családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását biztosítják.

Mind az BNI, Arany János Általános Iskolában, mind a BNI, Deák Ferenc Általános Iskolában, mind a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben működik iskolai napközi otthon.

Az iskolai napközi otthonokban biztosított a 6-16 éves gyermekek életkorának megfelelő felügyelete, nevelése, foglalkoztatása. A nevelők biztosítják a gyermekek felkészülését a tanórákra, sokszínű szabadidős tevékenység szervezésével lehetővé teszik a szabadidő hasznos eltöltését.

 

 

Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Általános Iskoláinak 2010. évi adatai:

Kérdések

BNI Arany János Ált. Iskola

BNI Deák Ferenc Ált. Iskola

2010. szeptember 1.-én

(tanévkezdéskor) összesen

hány gyermeket írattak iskolába a szülők?

Barcs 399 tanuló ebből

1 osztályos 43 fő,

Gimnáziumi osztályokban 93

Barcs 491 tanuló + 2 fő magántanuló

+ 56 fő gimnáziumi osztályok

1 osztályos 69

Szulok 25 tanuló ebből

1 osztályos 6

Vízvár 84 tanuló ebből

1 osztályos   15

2010. szeptemberében hány

Gyermek részére kértek a szülők napközi ellátást?

Barcs

Napközi: 197

Iskolaotthon: 42

Barcs napközi (4.-8. évf.): 146

Iskolaotthon (1.-3. évf.):

222

Összesen: 368

Szulok 17

Vízvár: Napközi 62

Bolhó: Iskolaotthon 28

Hány gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben?

Barcs: 206 tanuló

Szulok: 10 tanuló

244 tanuló +

Gimnáziumi osztályokban 12 tanuló

Napközi otthon szerkezete:

hány napközis csoport, diák, iskolaotthonos csoport, tanulószoba van?

Barcs napközis csoport 8 csoport 197 fővel

2 iskolaotthonos csoport

42 fővel

Barcs:

-iskolaotthon: 9 csoportban 222 tanuló

Barcs:

- napközi: 5 csoportban 146 tanuló

Szulok: 1 napközis csoport 17 fővel

Bolhó: iskolaotthon: 2 csoportban 28 tanuló

Vízvár- napközis 3 csoport 62 fővel

 

A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény elsősorban a kistérség SNI-s gyermekeivel foglalkozik, amely ellátja az enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek speciális óvodai nevelését, iskolai oktatását, gyógypedagógiai intézet ellátását.

2010. szeptemberében 15 osztályban (csoportban, melyből 11 napközis csoport) 157 fő kezdte meg a tanévet.

 

 

A Szivárvány EGYMI szerkezetileg a 2010-es tanévet az alábbi bontásban kezdte meg:

 

Fejlesztő iskola

1 csoport

7 fő

Gyógypedagógiai óvoda

1 csoport

8 fő

Értelmileg akadályozott osztály

(összevont)

3 csoport

24 fő

Tanulásban akadályozott osztály

7 csoport

80 fő

Készségfejlesztő speciális szakiskola

(9-10. osztály)

1 csoport

13 fő

Előkészítő speciális szakiskola

(9-10. osztály)

2 csoport

24 fő

Összesen:

15 csoport

157 fő

 

 

 

Napközis csoport

11

157 fő

Kollégiumi csoport

6

80 fő

 

Az intézményben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 106 gyermek részesül, ők hátrányos helyzetűek. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 65 gyermek

5.3   Gyermekek átmeneti gondozása

 

A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

Megszervezhető hetes vagy hosszabb időszakra, különösen a települési önkormányzat jegyzője által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában.

 

A gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások közül a helyettes szülői hálózat 2001.-ben alakult meg. 2000. évben a Gyermekjóléti Szolgálat a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán 365.000,-Ft-ot nyert, amelyet a helyettes szülői hálózatba jelentkezők képzésére fordíthattak.

 

A Somogy Megyei Gyámhivatal az engedélyt öt fő működésére megadta, az önkormányzat a helyettes szülőkkel a megállapodást megkötötte.

 

Helyettes szülő a családban élő gyermek gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki személyisége, egészségügyi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, ha vele szemben nem áll fenn kizáró ok és külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredményesen részt vett.

 

A helyettes szülői hálózat megalakításával az önkormányzat eleget tett a törvény által előírt kötelezettségének, városunkban a gyermekek átmeneti gondozása megoldott, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások teljes köre biztosított.

 

A 2010-es évben nem került sor helyettes szülői ellátás igénybevételére

6. A gyermekvédelmi gondoskodás keretében történő hatósági intézkedések

(Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések):

A jegyzői hatáskörű gyámhatóság iktatott ügyiratainak száma (segélyeken kívül) 2010. évben:

-        148 db főszám

-        682 db alszám,

Összesen: 830 db iktatás

(2009-ben 145 db főszám, 499 db alszám) összesen 644 db iktatás)

 

Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője a veszélyeztetettség mértékétől függően az alábbi intézkedések valamelyikét megteszi:

  • a gyermeket védelembe veszi
  • a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi.

A gyámhatóság feladatkörének jelentős részét a veszélyeztetett kiskorúak problémájának megoldása jelenti. Barcson a hátrányos helyzetű gyermekek fokozottan ki vannak téve a veszélyeztető tényezőknek, mint például:

  • anyagi-megélhetési problémák,
  • családon belüli erőszak,
  • szülői magatartásból adódó konfliktusok,
  • beilleszkedési zavarok iskolába, óvodába,
  • rossz baráti kör.

 

Az anyagi, környezeti, magatartási vagy egészségi okok általában együttesen, egymással összekapcsoltan (komplexen) jelennek meg. A környezeti ok a leggyakrabban előforduló tényező, a ritkábban előforduló egészségügyi okok mellett.

Környezeti ok alatt a gyermeket gondozó személyek életvitelében, nevelési módszerében felmerülő negatívumokat, illetve a gyermeket és családját körülvevő kedvezőtlen körülményeket értjük, vagyis a családon belüli és kívüli hatásokat. Az elhanyagolás lehet érzelmi, fizikai, nevelési elhanyagolás, amely a szükséges gondoskodás hiányát jelenti. Magatartási ok alatt általában a „szülőmodell” hatására a gyermeknél kialakult szorongást, gátlásosságot, agresszivitást, csavargást, bűnözést értjük.

 

A Gyvt. 5. § n) pontja szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következménye, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

6.1 Védelembe vétel:

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.”Gyvt. 6. § (2) bekezdése

 

A jegyző, mint I. fokú gyámhatóság rendeli el a gyermek védelembe vételét. A védelembe vétel egy évig tart, amelyet a gyámhatóság évente felülvizsgál. A védelembe vételhez kapcsolódó feladatként a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozást végez, a szülővel és a gyermekkel együttműködve gondozási-nevelési tervet készít a gyermeket veszélyeztető körülmények megszűntetése érdekében. Az egyéni gondozási-nevelési terv többek között tartalmazza a családgondozó, a szülő, valamint a gyermek feladatait, a család részére  szükséges ellátásokat, a segítséget nyújtó intézmények megjelölését.

 

Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

 

2010. január 1-jén 22 család 38 gyermeke állt védelem alatt.

 

Tárgyév során 7 család 7 gyermeke esetében került sor a védelembe vétel megszüntetésére és 25 család 44 gyermeke védelembe vételére is sor került, melynek okai a következők:

 

-        6 gyermek esetében környezeti ok miatt,

-        5 gyermek esetében a gyermeknek felróható magatartási okokból,

-        14 gyermek esetében a szülőnek felróható magatartási okokból,

-        1 gyermek esetében a gyermekkorú által elkövetett bűncselekmények miatt,

-        1 gyermek estében gyermekkorú által elkövetett szabálysértés miatt,

-        11 gyermek esetében a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmények miatt,

-        4 gyermek estében gyermekkorú által elkövetett szabálysértés miatt

-        2 gyermek esetében pedig gyermekkorú bántalmazása miatt volt indokolt a védelembe vételt elrendelni.

Védelembe vétel keretében

elrendelt intézkedések száma 2010-ben

Megnevezés

Eset

szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását

0

szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szerveket

6

a gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése

2

a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetésére tett intézkedés

1

a gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása

35

a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására

49

Iskolapszichológusi vizsgálaton való megjelenésre kötelezés

1

Konfliktuskezelési szolgáltatáson való megjelenésre kötelezés

1

A családi pótlék természetben nyújtása

8

összes intézkedés száma

103

 

16 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor a védelembe vételre, 28 esetben pedig más szerv (rendőrség, nevelési-oktatási intézmények) jelzései alapján került sor a hatósági intézkedésre. A 2010. évben védelembe vett gyermekek körül (44) előzőleg 17 gyermeket gondoztak alapellátásban és 38 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

Ennek alapján 2010. december 31-én összesen 40 család 75 gyermeke állt védelem alatt.

 

 

2007. december 31.

2008. december 31.

2009. december 31.

2010. december 31.

Családok száma

8

14

22

40

Gyermekek száma

17

26

38

75

 

A védelembe vett kiskorúak számának alakulása

 

A város veszélyeztetettségi térképe 2001-ben elkészült, azaz tudomással bírunk minden veszélyeztetett gyermekről. 2010-ben továbbra is feladatunk volt ennek naprakészen tartása, ehhez azonban feltétlenül szükséges a gyermekekkel kapcsolatba kerülő személyek és intézményrendszer közötti folyamatos kapcsolattartás és együttműködés. 2011. évi feladatunk ezen együttműködés folyamatos fenntartása és javítása.

 

A rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a kapcsolat megfelelő. A 2004. évtől kezdődően rendszeresen érkezik a jelzés a szabálysértést, bűncselekményt elkövetett fiatalkorúakról, nemcsak a Gyermekjóléti Szolgálat felé, hanem a Jegyzői Gyámhatóság és a Gyámhivatal felé is.

 

6. 2.   Eredménytelen védelembe vétel

A Gyvt. 68. § (5) bekezdésének b) pontja szerint a település önkormányzat jegyzője – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A település önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

 

A 2010. évben 2 család 5 gyermekére való tekintettel állt fenn 2 éve a védelembe vétel, ami nem vezetett eredményre. A jegyző haladéktalanul értesítette a Gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtételére, a gyermekek eredménytelen védelembe vételét a Gyámhivatal megvizsgálta.

 

6. 3.   Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának elrendelése:

 

A Gyvt. 68/B. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzője - a 68/A. § szerinti esetet kivéve - ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, és alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének 50%-a (2011-től 100%-a) erejéig - a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat.

 

A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb tizenkettő hónap időtartamra (2011-től hat hónap időtartamra), a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

 

Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

 

A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről, és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

 

A települési önkormányzat jegyzője a felfüggesztett iskoláztatási támogatás és a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.

 

Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról.

 

A védelembe vett kiskorú jogán járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, 5 család 8 gyermek esetében rendeltem el. Minden esetben a gyermekek védelembe vételére az előzőekben már sor került. A védelembe vételek okai: bűncselekmények elkövetése, szülői elhanyagolás, italozó életmód és tankötelezettség sorozatos megszegése volt. A családok szociális helyzetét vizsgálva az egy főre jutó jövedelem egy esetben érte csak el az öregségi nyugdíjminimum (28. 500) mértékét. A családi pótlék természetbeni formában történő átlagos időtartama: 7 hónap.

 

6. 4.   Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése:

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (továbbiakban: Cst.), valamint a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése.

 

Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt” (Cst. II. fejezet, 6. § (1) bekezdése).

Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, az iskola

ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmezteti a szülőt arra, hogy az adott tanévben mulasztott ötvenedik igazolatlan óra után el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg a gyermek védelembe vételét.

 

Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság – az iskola jelzése alapján – felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése esetén a gyermek után járó iskoláztatási támogatást

a települési önkormányzat részére a Magyar Államkincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja át a kincstár és nem a szülőnek. Az iskoláztatási támogatás felhasználásáról a jegyzői gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Egy eseti

gondnok, egyidejűleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában láthatja el feladatait.

Barcs Város illetékességi területén a családi pótlék természetben történő nyújtása és az iskoláztatási támogatás felfüggesztése esetén a családi pótlék kezelésére kirendelt eseti gondnok tisztét minden esetben a Szociális Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója látja el, aki nem lehet azonos a gyermek részére a védelembe vétel során kijelölt családgondozóval.

 

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése határozatlan időre történik. Háromhavonként (3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként) és a tanév végét követően azonban a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. A jegyzői gyámhatóság csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt az iskoláztatási támogatás egy eset kivételével a családtámogatási folyószámlán gyűlik. A felfüggesztés megszüntetésekor az összegyűlt iskoláztatási támogatás – az eseti gondnok közreműködésével – természetben kerül a gyermek számára biztosításra. A természetbeni juttatást ekkor sem egyszerre, hanem a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva, részletekben kell nyújtani. A kivételes, egyedi esetet a legrászorultabb, azaz rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek jelentik. Ha rájuk tekintettel állapították meg az iskoláztatási támogatást, számukra a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani. Az iskoláztatási támogatás megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét még legalább a felfüggesztés idejével megegyező időtartamig, de legkésőbb a nagykorúság eléréséig fenn kell tartani, megelőzendő az újbóli tankötelezettség-mulasztást.

 

2010. december 31.-ig Gyámhatóságunkhoz 10 esetben érkezett jelzés 10 órát meghaladó iskolai hiányzásról, melyről a szülőket végzésben figyelmeztette a Gyámhatóság. 50 órát meghaladó iskolai hiányzásról 4 esetben érkezett jelzés (1 esetben az iskoláztatási támogatást felfüggesztettem, 2 esetben az eljárás folyamatban van és 1 esetben az eljárás megszüntetésre került, mivel a gyermek nagykorúvá vált.

 

6.5.   Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket ideiglenesen elhelyezheti a nevelésére alkalmas másik szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, a legközelebbi nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben.

Súlyos veszélyeztetésnek minősül, minden olyan eset, amikor a gyermeket oly módon bántalmazzák, vagy elhanyagolják, hogy

  • az életét közvetlen veszélynek teszik ki, vagy
  • testi, értelmi, érzelmi illetve erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

 

2010. év során ideiglenes hatállyal 3 család 3 gyermekét kellett elhelyezni. A gyermek átmeneti nevelésbe vételéről 3 gyermek esetében döntött a gyámhivatal.

 

Elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma

3

Ideiglenes elhelyezésben érintett kiskorúak száma

3

Ebből:

nevelőszülőnél elhelyezett kiskorú

0

gyermekotthonban elhelyezett kiskorú

3

más bentlakásos intézményben elhelyezett

0

harmadik személynél elhelyezett

0

6. 6.   Egyéb jegyzői intézkedések

 

2010. évben gyámhatóságunkon 32 gyermekre vonatkozóan tettek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Családi jogállás rendezése ügyében 8 esetben érkezett jelzés apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekről, melyből 1 esetben a jegyzői gyámhatóság, a többi esetben a gyámhivatal tette meg a szükséges intézkedéseket.

 

Megkeresésre 17 családnál készítettünk környezettanulmányt gyermekelhelyezés vagy gyermektartásdíj megállapítása, megszüntetése céljából.

 

7. Hatósági intézkedések a barcsi Gyámhivatalban

Barcs Város Polgármesteri Hivatal illetékességi területéhez Barcs Város és 25 környező település tartozik.

A gyámhatósági ügyeket három függetlenített ügyintéző intézi. A gyámhivatal jogszabályban meghatározott, kötelezően ellátandó, hatósági jellegű feladatokat végez.

 

A gyámhivatal feladata, hogy törvényben meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről, továbbá intézkedéseivel védje és biztosítsa a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorúak személyi és vagyoni érdekeit.

 

A Városi Gyámhivatal 1692 db határozatot és 1884 db végzést hozott a 2010-es évben, melyből 2 esetben, saját hatáskörben módosította döntését. 6 határozat ellen nyújtottak be jogorvoslati kérelmet.

A Városi Gyámhivatalhoz iktatott ügyiratok száma 2010-ben alszámmal együtt 4765 db.

7. 1.   Családbafogadás

(1997. évi XXXI. tv. 70-71. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 92-94. §, 331/2006.

(XII.23.) Korm. r. 9. § e) pontja)

 

A szülők kérelmére, egészségügyi állapotuk, indokolt távollétük, vagy más családi ok miatt a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeket a szükséges ideig más, a szülők által megnevezett család befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

2010. évben a gyámhivatal 20 kiskorú családbafogadásához járult hozzá.

 

Jogszabályban előírt rendszeres feladatot jelent a családbafogadások évente történő felülvizsgálata, a vagyonkezelésre feljogosított gyámok rendszeres számadásának, illetve a gyámok jelentésének elbírálása.

 

7. 2.   Ideiglenes hatályú elhelyezés

(1997. évi XXXI. tv. 72-76. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 95-98. §, 331/2006. (XII.23.)

Korm. r. 4. § a) és c) pontja)

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság ideiglenesen elhelyezi.

Az elmúlt év során a gyámhivatal 3 gyermeket helyezett el ideiglenes hatállyal gyermekotthonban. A más szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet) által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezéseket követően a gyámhivatal 38 esetben döntött elhelyezésről. A 41 elhelyezésből 26 esetben gyermekotthonban, 12 esetben harmadik személynél, 2 esetben örökbefogadó szülőnél, 1 esetben nevelőszülőnél helyezték el a gyermekeket.

 

Súlyos veszélyeztetettség esetén - a gyámhivatalon kívül - a települési önkormányzat jegyzője, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is dönthet a gyermek ideiglenes elhelyezéséről, az erre vonatkozó végzését - a gyermek ügyében végleges döntéshozatal céljából - megküldi a gyámhivatalnak.

Említést érdemel, hogy a gyámhatóságokon (jegyzői gyámhatóságon és gyámhivatalon) kívül más szerv csak nagyon korlátozott számban él e jogszabályi lehetőséggel. Tapasztalataink szerint egyrészt nem rendelkeznek az idevonatkozó jogszabályi ismeretekkel, másrészt szívesebben ruházzák át a döntés felelősségét a gyámhatóságokra.

 

Az elrendelt ideiglenes elhelyezések tekintetében a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a gyámhivatal dönt a gyermek átmeneti nevelésbe vétele, tartós nevelésbe vétele, szülői felügyeleti jog megszüntetése vagy gyermekelhelyezés iránti perindítás, vagy az ideiglenes elhelyezés megszüntetése vonatkozásában.

Szülői lemondó nyilatkozat esetén a gyámhivatal törekszik a gyermeknek közvetlenül az örökbefogadók családjába történő elhelyezésére.

Az ideiglenes hatályú elhelyezések esetében a Területi Gyermekvédelmi szakszolgálattól minden esetben érkezett meghívás a 2010-es évben az elhelyezési tárgyalásra, a tárgyalásokon megfelelő döntések születtek.

7. 3.   Átmeneti nevelésbe vétel

(1997. évi XXXI. tv. 77-79. §, 84-91. §, 1952. évi IV. tv. 93-110. §, 149/1997.

(IX.10.) Korm. r. 99-109. §,   331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § d.) pontja)

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.

2010. évben a gyámhivatal 25 kiskorú átmeneti nevelésbe vételét rendelte el. 2010. december 31.-én nyilvántartott átmeneti neveltek száma 67.

Az átmeneti nevelésbe vétel okai 2010-ben (1 esetnél több ok is lehet):

a)      magatartási vagy beilleszkedési zavar miatt 25

b)      gyermek bűnelkövetése miatt 5

c)      szülői elhanyagolás miatt 20

d)      szenvedélybetegségek: 7

 

A tárgyévben örökbe fogadhatónak nyilvánítottak 5 gyermeket és az átmeneti neveltek után a fizetésre köteleztek hozzátartozók száma: 28 fő.

7. 4.   Tartós nevelésbe vétel

(1997. évi XXXI. tv. 80-81. §, 84-91. §,  1952. évi IV. tv. 93-110. §, 149/1997.

(IX.10.) Korm. r. 111-114. §,  331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § e) pontja)

 

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a)      a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b)      a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,

c)       a gyermek ismeretlen szülőktől származik,

d)       a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.

A múlt évben 9 gyermek tartós nevelésbe vétele vált szükségessé, jelenleg 23 tartós neveltet tartunk nyilván illetékességi területünkön. A 2010-es évben az összes esetben a tartós nevelésbe vétel oka a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet.

 

Rendkívül nagy feladatot jelent e kiskorúak átmeneti, illetve tartós nevelésbe vételének - törvényben előírt évente, 3 éven aluli gyermek esetében félévente történő - felülvizsgálata, emellett a gyámok személyének változásából eredően a gyámok ismétlődő felmentése, új gyámok kirendelése, a korábbi gyámok számadásainak elbírálása.

 

Külön említést érdemel az ebben az ügykörben keletkező iratok jellege. Általában többgyermekes családok, sokszor más-más családi jogállású gyermekei kerülnek átmeneti, vagy tartós nevelésbe, az iratok hosszú évekig – a legkisebb gyermek 18 éves, adott esetben 25 éves  koráig – számos, más ügykört is érintő intézkedést is igényelnek, ezen iratok tekintélyes terjedelműek és súlyúak, áttekintésük és intézésük időigényes és rendkívül nagy szakmai felkészültséget igényel.

 

7. 5.   Utógondozás elrendelése

(1997. évi XXXI. tv. 53/A. §, 92-93. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 121-126. §,

331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. §  i) pontja)

 

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.

2010-ben, 15 esetben rendeltünk el utógondozást és 5 fiatal felnőtt utógondozása szűnt meg. 3 esetben a nevelőszülői hálózat utógondozóját, 5 esetben a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ utógondozóját, 2 esetben a gyermekotthon és 5 esetben a gyermekjóléti szolgálat utógondozóját rendeltük ki a gyermekek és a fiatal felnőttek részére.

7. 6.   Utógondozói ellátás elrendelése

A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha átmeneti vagy tartós nevelése nagykorúvá válásával szűnt meg és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti.

 

Az elmúlt év során 7 fiatal felnőtt utógondozói ellátását rendelte el a gyámhivatal.

Az ellátást 5 esetben nevelőszülő, 2 esetben gyermekotthon látta el és külső férőhelyen nem volt biztosítva az utógondozói ellátás. A 2010-es évben 4 esetben megszűntek az utógondozói ellátások.

 

Átmeneti nevelésbe vétel statisztikai adatai:

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

 

Adott évben átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma:

14

14

11

5

12

12

25

Összes átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma:

67

71

77

72

75

80

67

8. Gyermekvédelmi intézkedések a gyámhatóság hatáskörén kívül:

8. 1. Pártfogó felügyelet:

 

A jövőre vonatkozó feladatok, célok meghatározása terén 2010. évben fontosnak tartottuk a jelzőrendszer tagjaival való szorosabb együttműködést, így különösen a Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal, Pártfogó Felügyelői Szolgálattal (2011.-től Somogy Megyei Kormányhivatal, Igazságügyi Szolgálata). A Pártfogó Felügyelőkkel szoros kapcsolatot alakítottunk ki, folyamatosak a szakmai egyeztetések és az esetmegbeszélések. Általában annak a fiatalkorúnak, akinek elrendelték pártfogó felügyeletét, a gyámhatóság előtt már ismert (alapellátás, védelembe vétel) így kölcsönösen segíteni tudjuk egymás munkáját. A jegyzői gyámhatósághoz hasonlóan a pártfogó felügyelő javaslatára az ügyészség magatartási szabályokat ír elő a fiatalkorú elkövetők számára.

Pártfogolás:

A veszélyeztetett gyermekek részére védő-óvó intézkedés keretében elrendelt segítő, támogató tevékenység.

 

 

 

 

Pártfogolás elsődleges célja:

A törvénnyel összetűzésbe került személy társadalomba való visszavezetése. A bíróság által elítélt fiatalkorú bűnelkövetők meghatározott ideig tartó felügyelete, melyet hivatásos, illetve társadalmi pátfogó lát el.

A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.

 

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet 2. § szerint, ha az ügyész vagy bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró együtt: bíróság) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, annak elkészítésére a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatát (a továbbiakban: megyei hivatal) rendeli ki, azt a megyei hivatal igazgatója által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.

 

A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet

a)      vádemelés elhalasztása esetén az ügyész,

b)      próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság,

c)      feltételes szabadságra bocsátás és javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró

határozata alapján látja el.

 

Városunkban a fiatalok pártfogó felügyeletét a Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal (7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. III. emelet), Pártfogó Felügyelői Szolgálat (2011-től Somogy Megyei Kormányhivatal, Igazságügyi Szolgálata) 2 fiatalkorúak pártfogó felügyelői látják el.

2008.

2009.

2010.

Január 1-én pártfogoltak száma

21

11

8

Az adott év időszakában érkezett

6

6

8

Az adott évben befejezett

16

9

6

December 31-én nyilvántartott pártfogoltak száma.

11

8

10

Fiatalkorúak pártfogó felügyeletének alakulása Barcson.

A pártfogói felügyelet alatt álló fiatalokkal való együttműködés sem zökkenőmentes, hiszen a szülők és a fiatalkorúak nagy része nem tartja indokoltnak a „kettős gondozást” (pártfogolt felügyelete és a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretein belül való gondozása), illetve a pártfogói felügyelet megkezdéséről nem vagy csak késve kapnak tájékoztatást a hivatalok (gyermekjóléti szolgálat és jegyzői gyámhatóság). Örvendetes tény, hogy a 2008-as év második felétől a Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal, Pártfogó Felügyelői Szolgálat minden esetben és időben tájékoztatja gyámhatóságunkat a pártfogolás megkezdéséről, így a gyermek védelembe vételét időben felülvizsgáljuk. A pártfogó felügyelet alatt álló bűncselekményt elkövetett fiatalkorúakra vonatkozóan a Gyvt. oly formában módosult, hogy a gyermek pártfogó felügyelete mellett a védelembe vételt nem kell megszüntetni, így több hatóság látókörében marad a gyermek.

 

8. 2.   Szabálysértések:

A Szabálysértési Hatóság gyermekek veszélyeztetésével kapcsolatban az alábbi intézkedéseket tette:

 

A közoktatási törvényben meghatározott tankötelezettség megszegése miatt összesen 21 család ellen folytattak eljárást a 2010. évben, melyből 6 család sorozatosan visszaeső, melyeket rendszeresen pénzbírsággal büntették (11 család esetében az eljárást megszüntették).

Az eljárásról (feljelentés, figyelmeztetés és pénzbírság) minden esetben határozatot kap gyámhatóság a további intézkedések végett. A gyámhatóság előtt szinte valamennyi család ismert (az alapellátás keretén belül gondozva vannak vagy a gyermekek védelembe vannak véve).

 

 

 

Feljelentések gyakorisága

Családok száma

1-szer

15

2-szer

1

3-szor

1

4-szer

0

5-ször

0

6-szor

3

7-szer

0

14-szer

1

Összesen: 52 feljelentés

21család

 

A fenti adatokból megállapítható, hogy a családok létszáma, amelyben, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettséget megszegték a fiatalok, 16 %-os csökkenést mutat, amely véleményünk szerint az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének is köszönhető.

 

A tankötelezettség megszegése szabálysértésének elkövetésén kívül az alábbi szabálysértések történtek Barcson 2010-ben kiskorúak esetében:

 

  • Szeszesital fogyasztás megszegésének szabálysértése: 7 gyermek esetében
  • Tiltott fürdés szabálysértése 5 gyermek esetében
  • Jogtalan elsajátítás szabálysértése: 1 gyermek esetében
  • Lopás szabálysértése: 3 gyermek esetében
  • Kutyával való veszélyeztetettség szabálysértése: 2 gyermek esetében
  • Csendháborítás: 4 gyermek esetében
  • Köztisztasági szabálysértés: 4 gyermek esetében

9. A felügyeleti szervek szakmai ellenőrzésének tapasztalatai

2010-ben, a Gyámhivatalban, a Gyámhatóságon és a Szociális Központ, Gyermekjóléti Szolgálatánál szakmai ellenőrzés nem történt. 2010-ben a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal, Szociális és Gyámhivatala (2011-től Somogy Megyei Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatala) szakmai ellenőrzést nem végzett és a hatósági munkával kapcsolatban egyéb észrevételt sem tett.

 

Gyámhivatal

Megállapítást nyert, hogy a Gyámhivatal munkájára az elmúlt évben panasz nem érkezett, amiből arra lehet következtetni, hogy munkájuk az ügyfelek oldaláról nézve is megfelelő. A tavalyi évben a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalhoz 3 fellebbezés érkezett, melyet a Szociális és Gyámhivatal elutasított, a Gyámhivatal határozatát helybenhagyta.

Gyámhatóság

A vizsgált időszakban az ügyintéző 3 döntése ellen éltek fellebbezéssel, melyet a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal, Szociális és Gyámhivatala elutasított, a jegyzői gyámhatóság határozatát helybenhagyta.

 

Gyermekjóléti Szolgálat

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat összesen 6 fő alkalmazásával működik a következő megosztásban: 3 fő családgondozó és családgondozó-asszisztens a gyermekjóléti részen, és 3 családgondozó és családgondozó-asszisztens a családsegítő részen. A családgondozók a körzetekre osztott ellátási területen működnek (Barcs, Komlósd, Péterhida, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu).

 

A megfelelő szakmai színvonalú munkavégzés érdekében szükséges a családgondozók rendszeres részvétele a műhelytalálkozókon és szakmai konferenciákon. A gyermekjóléti szolgálat a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet 8-13. §-a szerint, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére irányuló feladatnak eleget tett. A jelzőrendszeri tagokkal a kapcsolatfelvétel megtörtént. A jelzések írásban és szóban, telefonon is érkeznek a szóban megtett jelzéseket a családgondozó dokumentálja. A jelzéseket követően családlátogatásra, esetmegbeszélés megtartására kerül sor, az írásos visszajelzések rendszerint megtörténnek.

 

10. A jövőre vonatkozó feladatok, célok meghatározása

A gyámhivatal feladatai 2011. évben

Továbbra is fontosnak tartják a hatékony, színvonalas munkavégzést. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik a jogszabályváltozásokat, részt vesznek a szervezett továbbképzésekben, kapcsolatot tartanak a társintézményekkel.

Céljuk, hogy mindig a gyermekekre szabott, legmegfelelőbb gyermekvédelmi gondoskodásokat alkalmazzák. Ehhez figyelembe kell venni a gyermek családban történő nevelkedéséhez való jogát, a gyermek személyiségét, családi körülményeit.

Továbbra is fenn kell tartani, ápolni kell a területükön dolgozó jegyzőkkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, a Gyermekvédelmi Központtal, a gyermekekkel kapcsolatba kerülő egyéb hatóságokkal és intézményekkel való jó kapcsolatot, együttműködést.

A gyámhatóság feladatai, célkitűzései a 2011. évre

A jövőben is elsődleges feladat a gyermekvédelmi törvényben meghatározott feladatok maradéktalan ellátása, biztosítása, így:

  • a gyermekek védelme, helyi ellátó rendszerének kifogástalan működtetése,
  • a területen lakó gyermekek ellátásának további biztosítása,
  • a gyermekek és családjuk rendszeres és rendkívüli támogatása,
  • a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása

 

Feladatunk továbbá:

  • ügyintézési idő felgyorsítása (környezettanulmány gyorsabb és hatékonyabb elkészülésére új rendszer kiépítése)
  • Ügyfélbarát ügyintézés és tolerancia
  • Veszélyeztetettségi térkép javítása, folyamatos karbantartása
  • A pályázatok figyelemmel kísérése és intézményekhez továbbítása.
  • Intézményekkel való együttműködés fenntartása és javítása
  • A jelzőrendszer tagjaival való szorosabb együttműködés szorgalmazása.
  • A halmozottan hátrányos helyzet fokozottabb figyelése, rendszerezett adattárolása.

Szociális Központ, Gyermekjóléti Szolgálat:

  • A jelzőrendszer tagjaival való szorosabb együttműködés
  • A Szolgálat közreműködése az iskolai szociális munka területén
  • Hatékony és rugalmas ügyintézés
  • A pályázatok figyelemmel kisérése az interneten és továbbítása a nevelési intézmények felé
  • A megfelelő munkavégzés érdekében szükséges családgondozók továbbképzésének elősegítése, szakmai konferenciákon való részvétel.
  • A családon belüli erőszak kialakulásának mielőbbi felismerése, feltárása.

 

Feladatuk továbbá a családok segítésének vonatkozásában:

  • Életvezetési problémák megoldása
  • Szocializációs hiányosságok kezelése
  • Passzivitásból való kimozdítás az aktivitás irányába
  • Önértékelés, önbizalom erősítése
  • Problémamegoldó készség erősítése
  • Kommunikációs hiányosságok kezelése
  • Egészségi állapot rendezése
  • Izoláció csökkentése érdekében csoportfoglalkozásokon való részvétel.
  • Lakhatási problémák megoldásához segítség nyújtása

11. Bűnmegelőzés, bűnmegelőzési programok:

Céljai:

  • egyrészt szeretnénk megóvni a gyermekeinket attól, hogy bűncselekmények áldozatai, sértettjei legyenek,
  • másrészt felhívni figyelmüket az elkövetett bűncselekmények jogi-, és egyéb következményeire

Az egyik és a legelterjedtebb mind országosan, mind megyénken belül az un. D.A.D.A. program, amellyel már régóta jelen vagyunk a megye általános iskoláinak nagy részében, az ismeretek széles skáláját nyújtva a gyerekeknek.

 

A D.A.D.A. program több mint 12 éves múltra visszatekintő amerikai D.A.R.E program adaptációja. A magyar elnevezés a Dohányzás, Alkohol, Drog és AIDS szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. A D.A.D.A. a Magyar Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja. Lényege, hogy szituációs játékok, gyakorlatok során viselkedési normákat, paneleket ad a gyermekek számára, amelyeket beépítve személyiségükbe sajátjukként tudnak használni a veszélyhelyzetekben.

 

A bűnmegelőzési programok, rendezvények megtartásáról a barcsi városi Rendőrkapitányság az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel együtt gondoskodik. A BNI Arany János Általános Iskola, a BNI Deák Ferenc Általános Iskola és a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet 2010. évben iskolánként 3-3 alkalommal tartották meg a D.A.D.A. program tájékoztató óráit a 7.-8. évfolyamok számára. A középiskolákban (Dráva völgye Középiskola, BNI, Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) félévente egy osztályfőnöki óra keretében hallgattak előadást a tanulók a bűnmegelőzés, különös tekintettel a kábítószerekkel kapcsolatos megelőzés tekintetében.

 

A középiskolás korosztály számára a bűncselekmények megelőzése érdekében az alábbi prevenciós programot ajánlottak:

 

  • Kiskorú és fiatal felnőttek kriminális devianciájának és sértetté válásának jellemzői
  • Fiatalkorúak büntethetőségi rendszere
  • Kábítószerfogyasztás jellemzői, büntetőjogi szabályozása
  • „Józanul a drogokról” – komplex megelőzési program

 

A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működő bűnmegelőzési bizottságnak tagja volt Barcs Város Önkormányzatának gyámügyi ügyintézője. A bűnmegelőzési bizottság évente 5-6 alkalommal ülésezett, célja a kistérség valamennyi intézménye bevonása a bűnmegelőzési stratégiába és bűnmegelőzéssel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kisérése volt. A bűnmegelőzési bizottság 2010. októberében megszűnt.

 

A bűncselekményeket elkövető fiatalok és családjaik jellemzése az idézésen látott tapasztalatok alapján:

 

  • Rossz tanulmányi átlag                                    családi körülményekre jellemző, hiányzó
  • Céltalanság                                                      vagy rossz felnőttmodell
  • Felelősségtudat hiánya
  • Agresszivitás                                                    sérült család
  • Aktív iskolakerülés
  • Kezelhetetlenség                                              szülők általi elhanyagolás
  • Jövőkép teljes hiánya

A szubjektív oldalról nézve továbbra is az anyagi haszonszerzés az, ami legjobban motiválja a fiatalokat a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére.

 

Az objektív tényezők között a leginkább megtalálható a rossz baráti környezet, a szülők alacsony jövedelme, a különböző okokra visszavezethető családi problémák és az átmeneti pénzzavar is.

 

Összegzésképpen elmondható, hogy a gyermek- és fiatalkorú személyek által elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt évben a duplájára emelkedett városunkban. A jogellenes cselekmények fajtáit tekintve továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények aránya dominál.

 

12. A civil szervezetekkel való együttműködés

Az alapellátások keretében elsősorban a Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata működik együtt civilszervezetekkel. A Máltai Szeretetszolgálattal rendszeres kapcsolatban vannak. A csoport elsősorban a nagycsaládosokat támogatja, különösképpen ruhaadományokkal, játékok, karácsonyi élelmiszercsomaggal.

13. Gyámhatóságunk tevékenységének és feladatának összefoglalója

 

Intézkedéseink során arra kell törekednünk, hogy csak a legvégső esetben kerüljön sor a gyermekeknek vér szerinti családjából történő kiemelésre!

A jövőben is az egyik legfontosabb feladatnak tartom, hogy ennek a három intézménynek (Gyámhivatal, Jegyzői gyámhatóság és Gyermekjóléti Szolgálat) a lehető leghatékonyabban működjenek közre a gyermekvédelem tevékenységében.

A jelzőrendszer tagjainak, azoknak a személyeknek, szolgáltatóknak, intézményeknek és hatóságoknak kötelességük egymással hatékonyabban együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzésére a megszüntetésének érdekében.

 

Továbbra is fontos cél, hogy a gyermekvédelem területén működő személyek, szervezetek, tevékenysége minél összehangoltabb, célratörőbb, hatékonyabb legyen.

A gyermekvédelmi tevékenységek értékelésének statisztikájából látszik, hogy jelentős mértékben növekedett a veszélyeztetett kiskorúak és a védelembe vett gyermekek száma az elmúlt évben. Megfigyelhető, hogy a fiatalok körében egyre nő az agresszió, viselkedési formáikban, konfliktusaikban, egyre durvább, egyre erőszakosabb megnyilvánulások mutatkoznak (egyre súlyosabb bűncselekményeket követnek el).

A pedagógusok, szülők jelzései érkeznek, deviáns, „kezelhetetlennek” bélyegzett gyermekekről. A gyámügyi eljárások során tapasztaltak arra kell, hogy ösztönözzenek minket, hogy ezekre az ügyekre találjunk megoldást.

 

Az elkövetkező időszakban tovább kell folytatnunk a megkezdett programokat, és újabb modelleket kell kidolgozni. Célunk tehát a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel.

 

Összegzésképpen meg lehet állapítani, hogy Barcs városában a gyermekvédelmi rendszer intézményesen kiépült. Rendkívül sokat fejlődött a jelzőrendszer szereplőinek együttműködése, szakmai egyeztetések, munkacsoportok létrehozásával egyre jobban intézményesül a kapcsolatrendszer, melynek eredményei a megelőzés területén is kimutathatóak. Az elért eredmények ellenére további feladataink az értékelésből egyértelműen meghatározhatók az alábbiak szerint:

  • Gyermekprogramok és szabadidős ifjúsági programok folyamatos bővítése és összehangolása
  • Iskolapszichológus igénybevételének elősegítése
  • Esetmegbeszélések, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése
  • Szórólapok, plakátok, ismeretterjesztő füzetek kiadása gyermekjogi szakemberek, intézmények elérhetőségéről.
  • Intézmények folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi területen bekövetkezett változásokról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barcs, 2011. március 04.

 

 

 

Karvalics Ottó

polgármester

Határozati javaslat

A Képviselő-testület Barcs Város Önkormányzata 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.

 

 

 

 

 

 

 

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

 

 

Barcs, 2011. március 04.

 

 

 

 

Balázsné dr. Vástyán Krisztina

Címzetes főjegyző