Ma 2020. máj. 24., vasárnap, Eszter és Eliza napja van. Holnap Orbán napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

Polgármesterétől

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Postafiók:62, Tel.: 82/462-459

……………….napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/2011. (………)

önkormányzati rendelete

az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2011. július 28-i ülésére

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről

szóló …/2011.(….) önkormányzati rendelete indokolása

Általános indokolás

 

Az Önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan Barcs Város Önkormányzata 7/2004. (II.27.) számú rendeletében állapított meg szabályokat.

A szabályozás óta mind a jogszabályok, mind az önkormányzat helyzete változott, ami indokolttá teszi a rendelet felülvizsgálatát.

 

Szükséges az önkormányzat részéről a határozottabb tulajdonosi fellépés, mivel a lakbérhátralék az önkormányzatnak súlyos anyagi terhet jelent. Emellett szükséges a profitorientált szemlélet megjelenítése, amellett, hogy a szociális rászorultság elvét továbbra is figyelembe veszik. A Képviselő-testületnek szükséges kijelölni azon lakások körét, amelyek piaci alapon is bérbe adhatók.

 

A módosítások terjedelme indokolja egy új lakásrendelet megalkotását, a lakásgazdálkodással kapcsolatos célokat és feladatokat a módosított lakásgazdálkodási koncepció rögzíti.

A rendelet ehhez igazodva részletezi a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályait.

 

A rendelet-tervezetet az előzetes tanácsnoki egyeztetéseket követően megküldtük a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz szakmai segítségnyújtást kérve. A szakmai véleményt a rendelet-tervezetbe beépítettük.

A Kormányhivatal szakmai véleménye az előterjesztés mellékletét képezi.

 

Mivel településünkön bérlők és bérbeadók érdekképviseleti szervezete nem működik, így a lakástörvény 79 §. (1) bekezdésében foglalt véleményezési eljárásra nem kerülhetett sor.

 

Részletes indokolás

1-3. §-hoz

A rendelet hatályának megállapítására vonatkozó szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1. § részletesen tartalmazza.

Az önkormányzat tulajdonában összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli lakások vannak. A lakástörvény 91/A. §-a meghatározza a lakás fogalmát: a lakás olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja valamelyik komfortfokozatba sorolható.

4. §-hoz

A 4. § rendelkezései a döntéshozatalban részt vevő szerveket nevesítik, a döntéshozatal és előkészítés rendjét ismertetik. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 9.§ (3) bekezdése szerint a Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. E rendelkezésre tekintettel vált szükségessé pontosítani azt, hogy a Képviselő-testület döntése alapján melyik szerv jogosult a bérleti szerződés megkötésére. Mivel a hatáskör nem ruházható tovább, a polgármesternek kell eljárnia a szerződések megkötésével és  felmondásával kapcsolatban is.

5. §-hoz

Az 5. §-ban meghatározott mellékletekben kerültek tételesen felsorolásra a piaci és szociális alapon bérbe adható lakások.

6-8. §-hoz

A 6. § a szociális alapon történő bérbeadás jövedelmi és vagyoni viszonyait határozza meg.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott vagyonnak az tekinthető, amely  együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Itt kerülnek meghatározásra azon indokok, amikor nem jogosult szociális bérletre az adott személy. A 7. §-ban a jogos lakásigény mértéke került meghatározásra, ami kizárólag a szociális igénylésre vonatkozik. A 8. § a bérleti ajánlat megtételének eljárási rendjét rögzíti, megjelöli a csatolandó igazolásokat. A Szt. 4. §-a alapján jövedelemnek minősül: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentet, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó, megszerzett vagyoni érték, bevétel, ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és adómentes jövedelmet is. Jövedelem továbbá azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A 8. § rögzíti, hogy házastársak/ élettársak bérleti ajánlatukat együttesen nyújthatják be, amennyiben életközösségük fennáll.

Az élettárs fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685/A. §-a határozza meg. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban, vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Ez alapján az élettársak fogalma alatt a be nem jegyzett élettársakat kell érteni, ezért szükséges rendelkezni a bejegyzett élettársakról.

9. §-hoz

A 9. § a bérbeadási névjegyzék elkészítésére vonatkozó szabályokat rögzíti. A lakástörvény 84. § rendelkezik arról, hogy az önkormányzat Képviselő-testülete lakásigénylési névjegyzéket készíthet. A kérelmek befogadásának, a névjegyzékbe vételnek, a névjegyzékbe vett igénylések teljesítésének eljárási szabályait kell az önkormányzati rendeletnek megállapítani, a kérelmek befogadásának feltételeként ellenérték megfizetése nem írható elő. Lakásigénylési névjegyzék készítése esetén a személyes adatok kezelésének szabályait az önkormányzatnak kell rendeletében meghatároznia.

10-11. §–hoz

A 10. § a piaci alapon történő bérbeadást szabályozza. A megürülő lakásokra minden esetben pályázat útján lehetne ajánlatot tenni, a szerződést azzal a személlyel kötnék, aki a legmagasabb bérleti ajánlatot teszi.

A pályázati eljárásban megfizetendő foglalóra a Ptk. 243-245. §-ai rendelkeznek.

A foglaló a szerződét biztosító mellékkötelezettség, amelyet a szerződés teljesítésekor a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Lakásbérlet esetén ez azt jelenti, hogy egy havi lakbért a pályázati eljárás kezdetén a pályázó köteles megfizetni. Amennyiben a szerződést megkötik, a foglaló az első havi lakbér. Abban az esetben, ha a szerződést a pályázó félnek felróható okból nem lehet megkötni (meggondolja magát, eláll a szerződéstől) a megfizetett egy havi lakbér összegét a pályázó elveszti, az neki nem jár vissza.

A bérbeadónak így a késedelmes bérbeadásból kára nem keletkezett.

Azoknak, akik pályáztak, és a foglalót megfizették, de nem nyerték meg a pályázatot, a foglaló összege visszajár.

A lakástörvény 3. § (1) bekezdése a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételrendszerét.

Az óvadék lehetővé teszi, hogy a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse.

 

12. §-hoz

A 12. § a bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakások bérbeadásának szabályait rögzíti, valamint azokat a feltételeket határozza meg, hogy ezen jogok milyen mértékű térítés ellenében gyakorolhatóak, és milyen összegű lakbért kell fizetnie a bérlőnek.

Jelenleg bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt a piaci alapon bérbe adhatóként kijelölt lakások megközelítőleg 30 %-a, jogosultak: Somogy Megyei Önkormányzat, MÁV, BM.

13. §-hoz

A 13. § a bérbeadás szabályait foglalja össze, szakember elhelyezés érdekében. A lakásért fizetendő havi bérleti díj összege hasonlóan a bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakások esetéhez, Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2003.(XI.28.) számú, az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló rendeletének 2/A. § bekezdésében meghatározottak szerinti induló licit összegével azonos.

 

14. §-hoz

A szociális intézményből elbocsátottak részére abban az esetben, ha lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés nélkül mondott le az intézménybe utaláskor, lakás biztosítása a szociális alapon történő igénylés feltételei szerint történik.

 

15. §-hoz

A 15.§ rögzíti a bérbeadás időtartamát. A bérbeadás határozott időre szól, egy évre. Ugyanakkor lehetőség van a rászorultság feltételeinek fennállása esetén a bérleti szerződés meghosszabbítására.

A jogalkotó ugyanakkor méltányolja, ha a bérlő a lakást igyekszik karbantartani, felújítani, korszerűsíteni, ebben az esetben a bérlő kérheti igazolt költségeinek a lakbérbe való beszámítását. Amennyiben ez hosszabb időre vonatkozik, mint egy év, bérleti szerződése hosszabbításra kerülhet.

16-19. §-hoz

A 16-19. § rendelkezései a felek jogai és kötelezettségei körében meghatározzák a lakás átadására, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó szabályokat.

A karbantartás, csere körében a bérlő és a bérbeadó kötelezettségeit a lakástörvény 13. §-a részletezi.

Szociális bérlet esetén a pótlás, a csere, a karbantartás és a felújítás is a bérlőt terheli, a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell meghatározni.

Piaci alapon történő bérlet esetén a felek megállapodása az irányadó.

A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakástörvény 7. § (2) szerint az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

A központi berendezések:

a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor

stb.) is;

b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;

d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;

e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;

f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

g) a személy- és teherfelvonó;

h) a házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A lakás korszerűsítése esetén a lakástörvény 15. §-a előírja, hogy a felek megállapodásának tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

A felújítás fogalmát meghatározza az önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet fogalomjegyzéke. E szerint a felújítás az ingatlan egészére, egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló, olyan általános javítási (építési-szerelési) munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot –megközelítőleg vagy teljesen- visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot az eredeti szerkezetek, berendezések kicserélésével, vagy az eredetitől eltérő kialakítással növeli.

20. §-hoz

A 20. § felsorolja a lakásbérlet megszűnésének eseteit, a következő szakaszok részletesen rögzítik az erre vonatkozó rendelkezéseket.

21.§ -hoz

A 21. § részletezi a felmondás eseteit. A lakástörvény 24. §-ában meghatározott eseteket nem lehet kibővíteni, pl. a közös költség nem fizetése, mint felmondási okkal, valamint a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött, részletfizetésre vonatkozó megállapodás megszegésére vonatkozó rendelkezéssel. Ezekre vonatkozóan a bérlővel a bérleti szerződésben kell megállapodni.

A bérlővel kötött szerződésben külön, pontonként is kell azt rögzíteni, hogy mi tekinthető a szerződésből eredő lényeges kötelezettségnek, aminek a megszegése esetén indokolt a szerződés felmondása.

A lakástörvény 25. §-a részletezi a felmondás eseteire irányadó felmondási időt, az azt megelőző írásbeli felszólítási kötelezettséget.

22-23. §-hoz

A 22-23.§-ok rendelkeznek a bérlő halála esetén irányadó szabályokról, lakásbérleti jogviszony folytatásának kérdéséről. A lakástörvény 32. §-a részletezi a lakásbérleti jog folytatásának feltételeit, meghatározva a folytatásra jogosult személyek körét és sorrendjét.

24. §-hoz

A 24. § szabályozza a lakás elhagyásának eseteit. Problémát jelentett, hogy több volt lakó az önkormányzati lakásban hagyta az ingóságait. Erre kínál megoldást az új szabályozás, miszerint a gyámhatóság útján kirendelt ügygondnok képviseli az ismeretlen helyen tartózkodó lakót, az ingóságok megőrzéséről pedig a Ptk. 196-197. §-a alapján, a felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint kell gondoskodni.

25. §-hoz

A 25. § rendelkezik a bérlőnek fizetendő pénzbeli térítés eseteiről és mértékéről.

26. § -hoz

A 26. § a bérleti szerződést kötő felek személyét és a bérleti szerződés főbb pontjait határozza meg. A lakástörvény 3. § (2) bekezdése teszi lehetővé, hogy az önkormányzat rendeletében feltételként meghatározhatja az életvitelszerű bentlakás kötelezettségét.

27-28.§ -hoz

A 27-28. § a bérbeadói hozzájárulás szabályait rögzíti. Meghatározza azon személyek körét, akik a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhetnek.

Tartási szerződéshez való bérbeadói hozzájárulás esetén a lakástörvény nevesíti a 22. § (3) bekezdésében, hogy a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes.

29. §-hoz

Az önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható, szerződésszegésnek minősül.

30-34. §-hoz

A 30-34. § rendelkezései tartalmazzák az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályait. A helyiségeket pályázat útján lehet bérbe venni, a lakástörvény rögzíti, hogy a helyiségek bérleti díja a felek szabad megállapodásának a tárgya.

A lakástörvény előírásainak megfelelően az önkormányzati rendelet a helyiség bérbeadásának feltételeit a 31-32. § határozza meg.

35-42.§ -hoz

A 35-42. §-ok meghatározzák a jegyző, a polgármester, a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Városgazdálkodási Igazgatóság feladatait a lakások bérbeadásával kapcsolatosan.

43-44. §-hoz

A 43-44. §-ok tartalmazzák az adatvédelemre vonatkozó szabályokat, és rendelkeznek a rendelet hatályba lépéséről, valamint tartalmazzák a jogharmonizációs záradékot.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalja meg és fogadja el.

 

B a r c s, 2011. július 15.

 

Tisztelettel:

Karvalics Ottó

polgármester

 

 

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

……./2011. (…..)

Önkormányzati rendelete

az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről

 

Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében, 4. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-ának (5) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-ának (6) bekezdésében, 23. §-ának (3) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: lakástörvény) szabályozásával összhangban megteremtse az önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal és helyiségekkel való eredményesebb és gazdaságosabb gazdálkodás feltételeit.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, illetve bármilyen

jogcímen tulajdonába kerülő lakásokra és helyiségekre /továbbiakban: lakás és helyiség/,

valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre, az azokra létrejövő bérleti jogviszony tartalmára és alapvető szabályaira.

 

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazása során a rendeletben használt fogalmak alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a lakástörvény értelmező rendelkezéseiben meghatározottakat kell érteni.

 

 

 

 

 

A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete létrejöttének szabályai

4. §

(1) Az önkormányzati tulajdonban levő megüresedett, illetve az önkormányzat tulajdonába kerülő bérlakások bérlőinek kijelöléséről szociális alapú bérlet esetén a Képviselő-testület dönt.

 

(2) Szociális alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai Bizottságok javaslatának figyelembevételével a Képviselő-testület felé. A Képviselő-testület döntése alapján a bérleti szerződést a polgármester köti meg.

 

(3) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázat eljárás lefolytatásában a Pénzügyi, Gazdasági és Integrációs Bizottság, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai Bizottság 1-1 tagja vesz részt, a bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázat nyertesével.

 

(4) A rendelet hatálya alá tartozó lakásokra, helyiségekre megkötött szerződésekből adódó további feladatokat - a lakások, helyiségek átadása, ellenőrzése, vagyonkezelése, lakbérek előírása, nyilvántartása, behajtása - az önkormányzat költségvetési szerve: a Városgazdálkodási Igazgatóság végzi.

 

(5) A Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármester hatáskörébe utalt feladatok

előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája látja el.

A lakások hasznosításának módja

5. §

(1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális alapon és piaci alapon kell hasznosítani. A hasznosításnak további módjai: bérbeadás szakember elhelyezése érdekében, bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog alapján.

 

(2) Piaci alapon hasznosítandó lakások az 1. mellékletben meghatározott lakások.

 

(3) Szociális alapon hasznosítandó lakások a 2. mellékletben meghatározott lakások.

 

II. Fejezet

A bérbeadás szabályai

Szociális bérlakásra való jogosultság feltételei

6. §

 

(1)              Szociális bérletre jogosult az a nagykorú magánszemély, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg:

 

 

a)      egyedülálló személy esetén a mindenkori minimálbér 100%-át,

b)      egyedülálló személy esetén, aki egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a mindenkori minimálbér 125 %-át,

c)      egyedülálló személy esetén, aki két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a mindenkori minimálbér 150 %-át,

d)      egyedülálló személy esetén, aki három, vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a mindenkori minimálbér 200 %-át,

e)      házaspár, vagy élettársak esetén, akik egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak a mindenkori minimálbér 150 %-át,

f)        házaspár, vagy élettársak esetén, akik két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak a mindenkori minimálbér 125 %-át,

g)      házaspár, vagy élettársak, akik három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, jövedelem korlát nélkül.

 

és akinek vagy családtagjainak nincs tulajdonában lakás, illetve nem rendelkezik haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakással, így lakhatását önerőből megoldani nem képes.

 

(2) Nem jogosult szociális bérletre az olyan személy:

a)      aki bérleti jogáról vagy tulajdonáról 5 éven belül pénzbeli térítési díj ellenében, vagy

hozzátartozója javára lemondott;

b)      aki családtagként él hozzátartozója tulajdonában és e rendeletben meghatározott mértéket a lakásban lakó személyek száma nem haladja meg;

c)      aki a saját és vele együttköltöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a megelőző 5 éven belül elidegenítette és annak a forgalmi értéke meghaladta az elidegenítés évében hatályban levő öregségi nyugdíjminimum értékének ötvenszeresét, - kivéve, ha az árverésből, illetve a lakáscélú kölcsönt fizetni képtelen tulajdonos lakása értékesítéséből származó - a tartozások levonása utáni - megmaradó vételárrész nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét;

d)      akinek és a vele együttköltözőknek a tulajdonában levő vagyon meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott mértéket;

e)      szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek, a kérelem beadásától számított egy évig.

f)        aki és a vele együttköltöző családtagja lakbértartozás, illetve közüzemi díj tartozás miatt kényszerből vagy önkéntesen önkormányzati lakást adott vissza és hátralékát nem rendezte, mindaddig, amíg tartozását nem rendezte,

g)      akinek bérleti szerződését neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette, a megszüntetéstől számított 5 évig.

 

A jogos lakásigény mértéke

7. §

 

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együttköltözők számát kell figyelembe venni.

 

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható jogos lakásigény mértéke az együtt lakó személyek számától függően a következő:

- egy személy esetén: egy lakószoba,

- két személy esetén: egy-másfél lakószoba,

- három személy esetén: másfél-két lakószoba,

- négy személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,

- minden további költöző esetén plusz fél lakószoba.

 

A szociális lakásigénylés

8. §

(1) Az a személy, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz.

A bérleti ajánlatot a 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. Házastársak/ élettársak bérleti ajánlatukat kizárólag együttesen nyújthatják be, amennyiben életközösségük fennáll. A rendelet alkalmazása során élettárs alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket is érteni kell.

 

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a 6. §-ban foglalt feltételekre és egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot. Csatolni kell az ajánlattevő és vele együtt költöző családtagjai jövedelméről szóló igazolást a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve a hivatkozott tv. 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat, vagy az illetékes adóhatóság által kiállított, az előző adóévre vonatkozó jövedelemigazolást.

Csatolni kell továbbá a személyes adatok kezeléséhez és a névjegyzékre kerülés esetén azok nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulást.

 

(3) Amennyiben az ajánlattevő vagy együtt költöző családtagjai jövedelme vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, és kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a hivatal megkéri az illetékes adóhatóság igazolását a megelőző évi jövedelemadó alapjuk tárgyában. Az adóhatóság igazolása hiányában megfelelő a társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolás is.

 

(4) Az ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni és évente egy alkalommal a felülvizsgálatát el kell végezni.

 

(5) Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot, és a lakásbérleti ajánlattevők névjegyzékéről törölni kell, ha az ajánlattevő az előírt igazolásokat nem csatolja, hiánypótlási kötelezettségének a hiánypótlási felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget.

Az ajánlattételkor közölt adatokban bekövetkezett változást az igénylő köteles 15 napon belül bejelenteni.

 

(6) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott ajánlatokat 30 napon belül megvizsgálja, és megállapítja, hogy az ajánlattevő a szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult–e. Ennek megfelelően az ajánlatot nyilvántartásba veszi, és erről az ajánlattevőt értesít, vagy az ajánlatot elutasítja.

Az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező személy, szerződésének lejártát megelőző 45 nappal köteles beadni szerződésének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, amennyiben neki felróhatóan e kötelezettségének nem tesz eleget, szerződése nem hosszabbítható meg.

 

 

 

A bérbeadási névjegyzék

9. §

 

(1) A szociális alapon bérbe adandó lakások elosztására bérbeadási névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékre való felvételről a Képviselő-testület dönt.

 

(2) A névjegyzék tartalmazza a beadási sorrend szerint az igénylő nevét, lakcímét, az együttköltöző személyek számát. A névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

 

(3) A névjegyzéken szereplő ajánlattevők közül előnyben részesülnek:

a)      az állandó barcsi lakóhellyel rendelkező többgyermekes családok,

b)      a gyermeküket egyedül nevelő szülők,

c)      albérletben lakó személyek,

d)      egészségre ártalmas körülmények között élők.

 

(4) A lakásbérleti igényeket a névjegyzéki sorrend szerint kell teljesíteni. A sorrendtől való eltérés esetei:

a)      ha az igénylő nem fogadja el a felajánlott lakást,

b)      ha az igénylő szociális viszonyaiban lényeges változás következik be,

c)      a bérbeadás a lakhatásra nem alkalmas építmény megszüntetését szolgálja,

(5) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal ellenőrzését követően törli a névjegyzékből azt az ajánlattevőt:

a)      aki nem felel meg a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b)      amennyiben az ajánlattevő a jogos lakásigénye mértékét elérő és műszakilag megfelelő, részére felajánlott legalább két lakást nem fogadta el,

c)      aki lemondott bérbevétel iránti igényéről,

d)      aki lakhatását önerőből megoldotta,

e)      aki a polgármester hivatal ellenőrzésében nem működik együtt, a megkeresésben foglaltakat határidőre nem teljesíti,

f)        aki megfelel a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

 

Bérbeadás piaci alapon, pályázat útján

10. §

 

(1) Pályázat útján bérbe adandó lakások a rendelet 1. mellékletében kijelölt lakások.

A pályázatok tárgya a lakbér összege, a pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű lakbér megfizetésére tesz ajánlatot.

 

(2) A piaci alapon történő bérbeadás feltételeként a pályázat kiírója a szerződés teljesítésének biztosítékaként 3 hónapi lakbérnek megfelelő óvadékot is kiköt. Az óvadékot a bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően köteles a Városgazdálkodási Igazgatóság letéti számlájára  befizetni. A befizetett óvadék nem kamatozik és a bérleti szerződés lejártakor visszajár, ha a bérlőnek nincs semmiféle hátraléka és a bérleményt a megfelelő állapotban adja vissza a bérbeadónak. A bérleti jogviszony ideje alatt a Városgazdálkodási Igazgatóság jogosult az óvadékot a bérleti díj és az ezzel összefüggő közüzemi díj tartozásra, valamint a rendeltetésellenes használatból eredő meghibásodások kijavítására felhasználni, ez esetben a bérlőnek az óvadékot az eredeti összegre fel kell töltenie.

 

(3) Azonos összegű ajánlat esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a

legtöbb hónapra vállalja a lakbér előre történő egy összegű megfizetését.

 

(4) A pályázat kiírását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A pályázat üres vagy megüresedő lakásra írható ki.

 

(5) A pályázaton minden természetes személy részt vehet, a pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni. A pályázó jogosult a lakást a pályázati tárgyalás előtt megtekinteni.

11. §

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, az induló licit mértékét, valamint a pályázati tárgyalás helyét és idejét. A pályázati kiírás időpontjának legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázati tárgyalás időpontját.

 

(2) A pályázati tárgyalást a jegyző vagy megbízottja folytatja le a Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai Bizottságok két tagja jelenlétében, akiket a bizottságok elnökei felkértek az eljárásban való közreműködésre. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A tárgyalás végén a megjelentekkel a pályázat eredményét közölni kell.

 

(3) A pályázók egy havi lakbér összegének megfelelő foglalót kötelesek a pályázati eljárás kezdetekor megfizetni a pályázat kiírója részére. A pályázat akkor érvényes, ha a pályázó a foglaló megfizetését igazolta. Az eredmény megállapítása után a polgármester a pályázat nyertesével nyolc napon belül bérleti szerződést köt, amelyben a foglalóval a bérlő az első havi lakbért megfizette. Az eredménytelenül pályázóknak a foglaló visszajár.

 

(4) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a pályázati eljáráson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.

 

(5) Ha a (4) bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson átadott foglalót elveszti.

 

Bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog esetén

12. §

 

(1) A Képviselő-testület megállapodás alapján bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat. A bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási megállapodás határozott időre köthető.

 

(2) A bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog gyakorlásáért térítési díjat kell fizetni, melynek mértéke egy évi lakásbérbeadás esetén a bérbe adandó lakás aktuális forgalmi értékének 5%-a. bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás havi bérleti díja Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló 24/2003. (XI.28.) rendeletének 2/A. §-ában meghatározottak szerinti induló licit összegével azonos.

 

(3) Bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás megüresedése esetén a jogosultat a bérbeadó felhívja annak közlésére, hogy kivel, milyen feltételekkel és időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést. Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőig az adatokat nem közli, a közüzemi költség és a bérleti díj fizetési kötelezettség a jogosultat terheli.

 

(4) A bérbeadó a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv megkeresésére köteles az általa kijelölt bérlő bérleti jogviszonyát felmondani.

 

(5) Amennyiben a bérbeadó a lakástörvény 24. §-ában meghatározott felmondási ok alapján él a bérleti jogviszony felmondásával, úgy köteles írásban értesíteni a bérlőkijelölési jog jogosultját.

 

Bérbeadás szakember elhelyezése érdekében

13. §

(1) Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és pályázati tárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátáshoz feltétlenül indokolt.

 

(2) Szakember elhelyezés céljára lakást a munkaviszony fennállásának időtartamára lehet adni, amennyiben a szakember lakhatását önerőből megoldani nem képes. Szakember elhelyezés esetén a lakás havi bérleti díja Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló 24/2003. (XI.28.) rendeletének 2/A. §-ában meghatározottak szerinti induló licit összegével azonos.

 

(3) Szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a)      a lakásba a bérlő a házastársa és a vele együttköltöző, valamint ott született hozzátartozókon kívül mást csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be,

b)      a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak,

c)      a lakás más célú hasznosítása kizárt.

 

(4) Szakember elhelyezése céljából történő bérbeadás jogát a Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át.

 

Bérbeadás szociális intézményből elbocsátottak részére

14. §

 

A szociális intézményből elbocsátott személy részére másik lakás biztosításához a rendelet 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, abban az esetben, ha lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le.

 

 

III. Fejezet

A bérleti jogviszony

A bérbeadás időtartama

15. §

(1) A lakást határozott időre kell bérbe adni, amennyiben jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik. A határozott idejű bérbeadás 1 évre szólhat, amely 1-1 évvel többször meghosszabbítható, amennyiben a szociális rászorultság feltételei fennállnak. A rászorultságot a meghosszabbítás előtt vizsgálni kell.

 

(2) A határozott idejű szerződés egy évnél hosszabb időtartamra abban az esetben szólhat, ha a bérlő a lakás karbantartására, felújítására, korszerűsítésére fordított, igazolt és bérleti díjba beszámítható költsége magasabb, mint a tárgyévre vonatkozó lakbér összege.

A Képviselő-testület a karbantartási, felújítási, átalakítási és korszerűsítési munkákhoz való hozzájárulás jogát, valamint az ezekből eredő szerződés hosszabbítás jogát a polgármesterre ruházza át.

 

(3) Határozott idejű, vagy feltétel bekövetkezéséhez kötött bérlet esetén a volt bérlő a szerződés lejártakor vagy feltétel bekövetkeztekor elhelyezési kötelezettség nélkül köteles kiköltözni.

 

A felek jogai és kötelezettségei

A lakás átadása

16. §

(1) A Városgazdálkodási Igazgatóság a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a Városgazdálkodási Igazgatóság köteles gondoskodni. Ha a Városgazdálkodási Igazgatóság kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történő felhívását követő 8. nap után.

 

(2) A lakás átadásakor felvett leltárban fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát, a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

 

(3) A Városgazdálkodási Igazgatóság és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, a felek által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összeget.

 

(4) A bérlő (3) bekezdés alapján elfogadott ráfordításait a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött megállapodás alapján lakbérének mérséklésével jogosult visszanyerni.

 

 

 

 

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

17. §

 

(1) A Városgazdálkodási Igazgatóság köteles gondoskodni az önkormányzati tulajdonban lévő

a)      épület felújításáról, állagának karbantartásáról,

b)      épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c)      a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek, berendezéseiben, keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a helyiségek szükség szerinti megvilágításáról,

d)      a háztartási szemét gyűjtését biztosító edényről.

 

(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket csak részben önkormányzati tulajdonú társasházakban kell teljesíteni, az önkormányzat, mint bérbeadó a költségeket a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv-ben meghatározottak szerint, a tulajdoni hányadának arányában viseli.

 

(3) A bérlők kötelesek gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, valamint a közüzemi fogyasztásmérők kötelezően előírt és szükség szerinti cseréjéről, melyeknek költségeit köteles viselni.

 

(4) A bérlők kötelesek gondoskodni a közösen használt helyiségek, épületrészek, utak, járdák tisztántartásáról és síkosság mentesítéséről a társasház házirendje szerint.

 

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalttól eltérő megállapodás esetén a bérlők kötelesek a bérbeadó által elvégzett fenti munkák költségeit megtéríteni.

 

(6) Abban az esetben, amennyiben a bérlő a bérbeadó kötelezettségei közé tartozó karbantartási munkát végez el, igazolt ráfordításainak költségét lakbérének mérséklésével jogosult visszanyerni, a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött- a 16. § (3) bekezdésében szabályozott- megállapodás alapján.

Azonnali beavatkozást igénylő munka esetén a költségek megtérítésére vonatkozóan a lakástörvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

 

A lakás átalakítása, korszerűsítése

18. §

 

(1) A polgármester és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, az általuk kölcsönösen elfogadott, tételes költségvetés alapján.

 

(2) A bérlő a lakás átalakítása, korszerűsítése során kérheti a kölcsönösen elfogadott költségvetés és a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött megállapodás alapján, a munka elvégzésének ellenőrzését követő hónaptól kezdődően igazolt költségeinek a lakbérbe való beszámítását.

19. §

 

(1) A felek akár szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérlő a bérbeadó felmerült és igazolt költségeit köteles megtéríteni.

 

(2) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák:

a)      az átvételkori állapotnak, vagy a megállapodásban rögzítettnek megfelelő falfestés,

b)      fentiek szerinti mázolás,

c)      tapéta és falburkolat esetén tiszta és ép állapot,

d)      lakásberendezések, burkolatok javítása, üzemképesség szolgáltatóval történő igazolása.

 

A lakásbérlet megszűnése

20. §

 

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha

a)      a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b)      a lakás megsemmisül,

c)      az arra jogosult felmond,

d)      a bérlő meghal, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

e)      a bérlő a lakást elcseréli,

f)        a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszüntette,

g)      a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,

h)      a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,

i)        a szerződésben meghatározott idő eltelt, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezett.

 

(2) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik, és a bérlő külön felszólítás nélkül, valamint mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

 

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések

tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell

foglalni. Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.

 

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás

visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének

megállapítását. A perindítás jogát a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán,

rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

 

(6) Ha a bérlő a szerződésben meghatározott időben a lakást nem adja vissza, úgy a kiürítéssel,átadással kapcsolatos határozatok végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felmondás

21. §

 

(1) A Képviselő-testület a lakásbérleti szerződés felmondásának a jogát a polgármesterre ruházza át.

 

(2) A polgármester a bérleti szerződést írásban felmondhatja, ha

a)      a bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg,

b)      a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabály által előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c)      a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálják, vagy nem rendeltetésszerűen használják,

d)      a bérlő és a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

e)      a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel.

 

(3) A felmondás bérlőtársi jogviszony esetén valamennyi bérlőtársra akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult, és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték. A felmondás eseteire vonatkozó felmondási időt a lakástörvény határozza meg.

 

A bérlő halála

22. §

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

 

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban vagy arra alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni.

 

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a lakásra megállapított lakbérnek megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

 

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

 

Lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén

23. §

(1) A lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését.

 

(2) Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult, aki e jogának elismerését az (1)

bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a polgármester felhívja, hogy 8 napon belül

nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A lakásbérleti jogot a jogosult változatlan feltételek mellett folytathatja, ha a jogosultságát a bérbeadó a lakástörvény 32. §-a alapján elismerte.

 

(2) A Képviselő-testület a lakásbérleti jog folytatása elismerésének jogát a polgármesterre ruházza át.

A lakás elhagyása

24. §

 

(1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.

 

(2) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy –a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül- igazolja a lakás elhagyásának okát.

 

(3) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában levő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni, a felelős őrzés szabályai szerint.

(4) Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ebből adódóan keletkező károkért teljes mértékben anyagi felelősséggel tartozik.

 

Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében

25. §

(1) A bérlő kérheti a bérbeadótól nagyobb alapterületű lakásának kisebbre cserélését, kisebb alapterületű lakásának nagyobbra cserélését.

 

(2) A bérlő kérheti a bérbeadótól lakásának komfortfokozata szerinti cserélését.

 

(3) Amennyiben a bérlő nagyobb lakás kisebbre cserélését kéri, a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, ha határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. A térítés összege a bérlő számára megállapított lakbér egy havi összege.

 

(4) Ha a bérlő a lakás leadásakor másik lakásra nem tart igényt, lakásbérleti jogviszonyát nem kívánja folytatni, részére a lakás átvételét követően a két havi lakbért köteles a bérbeadó kifizetni, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és lakás-használatbavételi díjat fizetett.

 

(5) Nem jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a Képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.

 

(6) A bérlőnek járó összegből a fennálló lakbérhátralék összegét le kell vonni.

 

 

Bérleti szerződés

26. §

(1) A lakásbérleti szerződéseket a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester köti meg a bérlővel. Bérleti szerződés hosszabbítása előtt a Városgazdálkodási Igazgatóság javaslatot tesz a hosszabbításra vonatkozóan a Képviselő-testület felé.

 

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza, hogy a polgármesternek mely bérlővel, mely lakásra, milyen időtartamra, milyen tartalommal és bérleti díjjal kell szerződést kötnie.

 

(3) A bérleti szerződés tartalmazza a

a)      bérlő nevét, személyi adatait, együttköltöző személyek adatait,

b)      a lakás adatait, komfortfokozatát,

c)      a bérbeadás időtartamát,

d)      a bérleti díjat, a közüzemi költségek és a közös költségek viselését, a fizetési feltételeket,

e)      a felek jogait és kötelezettségeit,

f)        azt a kikötést, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, 2 hónapot meghaladó távollétét köteles írásban bejelenteni a lakástörvény 3. §(2) bekezdése alapján,

g)      a bérbeadó rendeltetésszerű használatra vonatkozó jogosultságát, gyakoriságát, a bérlő ellenőrzésben való tűrési és közreműködési kötelezettségét,

h)      piaci alapon történő bérbeadás esetén az óvadék összegét és feltételeit;

i)        a lakásbérleti jogviszony megszűnésének, a felmondási okok felsorolását,

j)        a lakástörvényből és e rendeletből eredő tartalmi elemeket,

k)      amiben a felek megállapodnak.

 

(4) Bérleti szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg olyan személlyel, akinek az igénylés időpontjában lakbértartozása áll fenn, kivéve amennyiben a tartozás rendezésére vonatkozóan részletfizetési megállapodást kötött és azt folyamatosan teljesíti.

 

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

27. §

(1) A bérlő élettársa, élettársa gyermeke, testvére, gyermekének házastársa (élettársa) a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhet a bérlő bérleti jogviszonyának fennállásáig.

 

(2) A bérbeadó hozzájárulásával beköltöző (1) bekezdés szerinti személyek a bérlő halála, vagy a bérlet más módon történő megszűnése estén kötelesek a lakásból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözni. Erre a beköltöző személynek írásban kell kötelezettséget vállalnia.

 

(3) Másik lakás biztosítására a bérbeadó hozzájárulásával rendelkezők akkor tarthatnak igényt, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján a bérlővel történő életvitelszerű együttlakás legalább 10 évig tartott, és megfelelnek a szociális bérlet feltételeinek.

 

 

 

28. §

(1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést kössön természetes vagy jogi személlyel, ha a lakástörvény 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

 

(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, mely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

 

(3) A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulás döntési jogát a polgármesterre ruházza át.

 

Albérlet

29. §

(1) Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

 

(2) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerinti bérleti jog felmondását.

 

IV. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

30. §

Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és

kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 37-41.§-ban

szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

A bérbeadás feltételei

31. §

(1) Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni.

 

(2) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban levő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

 

(3)A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető.

 

 

 

 

 

 

Bérbeadás pályázat útján

32. §

A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 10-11. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a/ a pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege, a pályázatot az nyeri el, aki a

legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

b/ a pályázaton meg kell jelölni azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.

 

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

33. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül – írásbeli közös kérelmük alapján – bérlőtársi szerződés is köthető.

 

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére az egész helyiség bérlőjévé válik.

 

(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával nem kíván élni, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

(4) A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi jogviszonyban, az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával kötött szerződés alapján.

34. §

(1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

 

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezés karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

 

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek

karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület,

továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő

tevékenysége miatt vált szükségessé, az üzlet közterülettel érintkező járdaszakaszának

síkosság mentesítéséről, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem

háztartási szemét elszállításáról.

 

(4) A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és

kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.

 

(5) A bérlő a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül szükséges hibaelhárítási munkák elvégzését nem akadályozhatja.

V. Fejezet

A Képviselő-testület és szerveinek a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatai

35. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában levő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek szerint.

 

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul:

a/ ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei

biztosíthatók, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;

b/ ha az új bérlő vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti

díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

 

(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti

szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

 

(4) A Képviselő-testület a bérleti jog átruházásához való hozzájárulást a polgármester hatáskörébe utalja.

 

Nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatok

36. §

(1)A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosított, illetve üresen álló lakásokról és helyiségekről.

 

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

a/ a lakás alapterületét, szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát,

társasháztulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

b/ a bérlő nevét,

c/ a bérleti jogviszony időtartamát,

d/ a lakásbérbeadás módját,

e/ esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,

f/ a bérlőkijelöléssel rendelkező szervezetet és a kijelölés számát.

 

(3) A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet a szociális bérlakásra lakásbérleti ajánlatot tevő személyekről.

E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

a/ név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,

b/ lakóhelye és tartózkodási helye,

c/ jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

d/ tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

 

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatot tevő állampolgárral közös

háztartásban élő valamennyi személyre.

 

(4) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi

viszonyait érintő, valamint az egészségi, családi állapotára vonatkozó adatok.

 

(5) A nyilvántartásból az ajánlatot tevőt törölni kell, ha a szociális rászorultság nem áll fenn.

Rászorultság esetén a nyilvántartásban szereplő állampolgár részére e rendelet alapján adható

lakás bérbe.

 

(6) A nyilvántartásból törölni kell azt, aki ezt kéri. A cserére váró személyek nyilvántartásából törölni kell azt a személyt, aki nem rendelkezik érvényes bérleti szerződéssel.

 

A Képviselő-testület feladatai

37. §

(1) Határozattal dönt a szociális jellegű bérlakást igénylők névjegyzékre kerüléséről, valamint az önkormányzati lakás bérbeadásáról, kivéve a szakember elhelyezés érdekében történő bérbeadást.

 

(2) Határozattal dönt a névjegyzéken levő igénylő névjegyzékről való törléséről.

 

(3) Önkormányzati kisajátítás, közérdekű feladat esetén jogosultság figyelembe vétele nélkül

biztosít önkormányzati bérlakást.

 

(4) Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított

lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására

fordítandó összeget.

Az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi,

Turisztikai Bizottságok feladatai

38. §

 

(1) Döntenek a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és a rendelet szabályainak nem megfelelő kérelmek elutasításáról.

 

(2) Javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási

névjegyzékére. Javasolt személy az, akit mindkét bizottság támogat.

 

(3) Javaslatot tesznek a szociális bérlakást igénylők névjegyzékén szereplő igénylők

bérlőkijelölésére.

 

A Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai Bizottságok feladatai

39.§

Részt vesznek a pályázatokkal, versenytárgyalással kapcsolatos eljárásokban.

A polgármester feladatai

40. §

 

(1) A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.

 

(2) A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.

A kijelölt bérlővel megköti a bérleti szerződést, gondoskodik a bérleti díjak közléséről azok változása esetén. A bérlővel szemben felmondja a bérleti szerződést.

 

(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultat - amennyiben 30 napon belül nem kérte a jogosultsága elismerését - felszólítja nyilatkozatának megtételére.

 

(4) A pályázat útján történő bérbeadásra a pályázatot kiírja.

 

(5) A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.

 

(6) A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.

 

(7) Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.

 

(8) Hozzájárul a bérlő által elvégzendő karbantartási, átalakítási, korszerűsítési munkákhoz és  az igazolt költségek megtérüléséig meghosszabbítja a bérleti szerződés időtartamát.

 

(9)A lakás visszaadásakor a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását a lakás és berendezéseinek állapota miatt.

 

(10) Dönt a hagyatéki tárgyaknak - az örökös terhére és veszélyére - raktárban történő elhelyezéséről.

 

(11) Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.

 

(12) Dönt a szakember-elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadásról.

 

(13) A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévente elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.

A jegyző feladatai

41. §

 

(1) Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

 

(2) Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

 

(3) Az önkényes lakásfoglalások esetén intézkedik a lakás kiürítéséről.

A Városgazdálkodási Igazgatóság feladatai

42. §

(1)A felmondott bérleti szerződésből eredően kezdeményezi az ezzel kapcsolatos végrehajtási és más peres vagy peren kívüli eljárásokat.

 

(2) Ellátja a lakások átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat.

 

(3) Leltár alapján átadja a bérlőnek a lakásberendezési tárgyakat, feltüntetve azok állapotát.

 

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján elvégzi a lakás rendeltetésszerű használatra

alkalmassá tételét.

 

(5) Gondoskodik a bérbeadót terhelő üzemeltetési, karbantartási, és felújítási kötelezettségek

teljesítéséről. A  bérlő által elvégzendő karbantartási, átalakítási, korszerűsítési munkákhoz előkészíti a polgármesteri hozzájáruláshoz és  esetleges  bérleti szerződés hosszabbításához szükséges dokumentációt.

 

(6) Gondoskodik a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról, és a bérleti díjak beszedéséről. A beszedett díjakról negyedévente a polgármester felé elszámol.

 

(7) A bérbe adott lakásokról nyilvántartást vezet, megüresedett lakás esetén a visszavételről a

jegyzőt értesíti.

 

(8) Kapcsolatot tart a társasházak közös képviselőivel, ellát közös képviselői feladatokat - a

lakóközösség megbízása alapján -, a közgyűléseken képviseli az önkormányzatot a tulajdoni

hányad arányában, és viseli a tulajdoni hányad arányában fizetendő társasházzal kapcsolatos

költségeket.

 

(9) Évente két alkalommal ellenőrzi az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát és az életvitelszerű bentlakást. Az ellenőrzést 8.00-20.00 óra közötti időszakban előzetes értesítés mellett végezheti.

 

 

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. §

(1) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződések esetében az eljárás

megindításakor hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

(2) A névjegyzéken levő ajánlattevővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és a

rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.

 

(3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben a rendelet szabályait kell alkalmazni.

(4) A személyes adatokat kizárólag a bérleti szerződések teljesítésével, az ellenőrzések végrehajtásával, a díjhátralékok kezelésével, behajtásával kapcsolatban használhatók fel, illetve továbbíthatók az eljárásban közreműködők részére adatkezelés céljából.

 

44. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/2004.(II.27.) számú rendelete.

 

Záradék

45. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

B a r c s, 2011. július 28.

 

 

 

Balázsné Dr. Vástyán Krisztina                                                Karvalics Ottó

címzetes főjegyző polgármester

  1. 1. melléklet  a …./2011.(……) önkormányzati rendelethez.

Piaci alapon bérbe adandó lakások

a) Összkomfortos lakások:

Bajcsy-Zs. u. 74. fsz.7. ; II/11.

Bajcsy-Zs. u. 76. I/3. ; II/8.

Bajcsy-Zs. u. 78. II/11. ; II/12.

Bajcsy-Zs. u. 99. I/1. ; I/2. ; II/1. ; II/2. ; III/1.

Bajcsy-Zs. u. 101. I/1. ; I/2. ; II/1. ; II/2.

Bajcsy-Zs. u. 103. I/1. ; I/2. ; II/1. ; III/1. ; III/2.

Bajcsy-Zs. u. 105. I/2. ; II/1. ; II/2. ; II/3. ; III/1. ; III/2.

 

b) Komfortos lakások:

Bajcsy-Zs. u. 23. fsz.1. ; I/8. ; II/9. ; II/10. ; II/12. ; II/13. ; III/15.

Bajcsy-Zs. u. 27. fsz.1. ; fsz.2. ; I/7. ; II/8. ; II/9. ; III/13. ; III/15. ; IV/16. ; IV/17. ; IV/18. ; IV/19.

Bajcsy-Zs. u. 29. fsz.1. ; I/7. ; II/5. ; III/2. ; III/4. ; IV/8.

Bajcsy-Zs. u. 31. II/3. ; II/4.

Barátság u. 7. III/11. ; III/13.

Köztársaság u. 1. I/5. ; II/4. ; II/5. ; III/4. ; IV/1. ; IV/3. ; IV/4. ; IV/5.

Köztársaság u. 21. III/8.

Köztársaság u. 25. IV/10.

Köztársaság u. 37. II/7. ; III/11.

Köztársaság u. 47. II/6. ; III/11.

Köztársaság u. 49. fsz.2. ; III/10. ; IV/12. ; IV/14.

Köztársaság u. 51. II/4. ; IV/12.

Május 1. u. 1. I/6.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Javított 2. melléklet Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./2011.(…….) önkormányzati rendelete az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 9. számú napirendi ponthoz

Szociális alapon bérbe adandó lakások

 

a) Összkomfortos lakások:

Nagyhíd u. 1. fsz.1. ; fsz.2. ; I/3. ; I/4. ; I/5. ; I/6. ; I/7. ; I/8. ; I/9. ; I/10. ; I/11. ; II/12. ; II/13. ; II/14. ; II/15. ; II/16. ; II/17. ; II/18. ; II/19. ; II/20. ; III/21. ; III/22. ; III/23.

Hősök tere 1/A. I/1. ; I/2. ; I/3. ; I/4. ; I/5. ; I/6. ; I/7. ; I/8. ; I/9. ; I/10. ; II/11. ; II/12. ; II/13. ; II/14. ; II/15. ; II/16. ; II/17. ; II/18. ; II/19. ; II/20. ; III/21.

Hősök tere 1/B. fsz.1. ; I/1. ; I/2. ; I/3. ; I/4. ; I/5. ; I/6. ; I/7. ; I/8. ; II/9. ; II/10. ; II/11.  II/12. ; II/13. ; II/14. ; II/15. ; II/16. ; III/17. ; III/18. ; III/19.

Hősök tere 2/A. I/1. ; I/2. ; I/3. ; I/4. ; I/5. ; I/6. ; II/7. ; II/8. ; II/9. ; II/10. ; II/11. ; II/12.

Hősök tere 2/B. I/1. ; I/2. ; I/3. ; I/4. ; I/5. ; I/6. ; II/7. ; II/8. ; II/9. ; II/10. ; II/11. ; II/12.

Bajcsy-Zs. u. 78. I/2.

 

b) Komfortos lakások:

Bajcsy-Zs. u. 2. fsz.4.

Bajcsy-Zs. u. 155. fsz.1. ; fsz.4. ; I/5. ; I/7.

Károlyi M. u. 1/2. ; 1/3.

Klapka u. 28/1. ; 28/2. ; 28/3. ; 28/4.

Klapka u. 30/1. ; 30/2. ; 30/3. ; 30/4. ; 30/5. ; 30/6. ; 30/7. ; 30/8.

Somogyi B. u. 14/1. ; 14/2. ; 14/3.

Széchenyi u. 5. fsz.1. ; II/9.

Széchenyi u. 7. fsz.2. ; II/5. ; II/6.

Széchenyi u. 9/A. II/8.

Széchenyi u. 9/B. I/3.

Széchenyi u. 10. fsz.1.; fsz.2.; I/5.; I/6.; I/7.; I/8.; I/9.; I/10.

Széchenyi u. 11. I/4., II/7., II/9.

Zrínyi M. u. 18.

c) Félkomfortos lakások:

Arany J. u. 20. A/1. ; A/2. ; B/2. ; C/1.

 

d) Komfort nélküli lakások:

Belcsapuszta 17/1. ; 17/2. ; 17/3. ; 17/4. ; 17/5. ; 17/6. ; 17/7.

Darányi u. 24/1. ; 24/2.

Károlyi M . u. 1/1.

Károlyi M. u. 5/1.

3.melléklet a ……/2011.(……) önkormányzati rendelethez

 

------------------------------------------

Kérelmező neve

 

 

BÉRLETI AJÁNLAT  SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS IGÉNYLÉSÉHEZ

 

1. A kérelmező és házastársa személyi adatai:

Kérelmező Kérelmező házastársa (élettársa)

 

Neve (leánykori név is): ___________________________________________________________________

Állandó lakásának címe: ___________________________________________________________________

Ideiglenes lakásának címe: ___________________________________________________________________

Családi állapota: ___________________________________________________________________

Születésének  ideje: ___________________________________________________________________

Házasságkötésének ideje: ___________________________________________________________________

Foglalkozása: ___________________________________________________________________

Munkahely neve címe: ___________________________________________________________________

___________________________________________________________________

Munkaviszonyban töltött évek száma: ___________________________________________________________________

 

Jelenlegi munkaviszonyának kezdete: ___________________________________________________________________

 

Havi átlag jövedelme:

___________________________________________________________________

Mióta lakik Barcson: ___________________________________________________________________

Kérelmezővel együtt költöző közös háztartásban élő gyermek és egyéb eltartottak:

1./ Név, szül.hely, idő, an.: ___________________________________________________________________

___________________________________________________________________

Munkahely, jövedelem:      ___________________________________________________________________

2./ Név, szül.hely, idő, an.: ___________________________________________________________________                                            ___________________________________________________________________

Munkahely, jövedelem:      ___________________________________________________________________

3./ Név, szül.hely, idő, an.: ___________________________________________________________________                                        ___________________________________________________________________

Munkahely, jövedelem:      ___________________________________________________________________

4./ Név, szül.hely, idő, an.: ___________________________________________________________________                                         ___________________________________________________________________

Munkahely, jövedelem:     ___________________________________________________________________

5./ Név, szül.hely, idő, an.: ___________________________________________________________________                                            ___________________________________________________________________

Munkahely, jövedelem:      ___________________________________________________________________

Kérelmező és vele együtt lakók átlagos jövedelme összesen: __________________________________ Ft

A család összlétszáma: _________________________________ fő.

Az egy főre eső havi átlagjövedelem: ______________________Ft.

Bérelni kívánt lakás szobaszáma: _________________

komfortfokozata: ________________________

 

Lakáscsere esetén jelenlegi lakásánál

- kisebb szobaszámú

- azonos szobaszámú

- nagyobb szobaszámú

- komfortfokozatában eltérő

önkormányzati bérlakást kér.

 

Jelenlegi lakását mikor, milyen számú kiutaló határozattal, kijelöléssel kapta: _________________________

 

Első lakáskérelmének benyújtási ideje: __________ év, iktatószám:____________

 

3. Kérelmező és családja kinél és milyen jogcímen lakik:

Neve, címe: _______________________________________________________

Jogcíme: __________________________________________________________

Amennyiben albérlő, az albérleti díj összege: _________________________________________________ Ft

Az egész lakásban lakó személyek száma: __________________ fő

Az egész lakás alapterülete: _____________________________ m2

Szobáinak száma és alapterületük: _______________________ m2

A kérelmező és családja kizárólagos használatában álló szobák száma ______________________ db, és alapterülete: ______________ m2.

A lakás komfortfokozata: __________________________________________________________________

 

Az egy háztartásban élők között van-e olyan beteg, akinek elkülönítése szükséges (ha igen szakorvosi igazolással igazolni kell.):           igen - nem

A kérelmező és családjának tagjai között van-e mozgásképtelen vagy mozgásában korlátozott személy (ha igen szakorvosi igazolás kell)      igen – nem

Bérleti jogról pénzbeli térítés ellenében lemondtunk:    igen – nem    lemondás éve:_________

 

4. Kérelmező és vele együtt költözők vagyona (adó és értékbizonyítvány becsatolásával):

Címe: ____________________________________                       Értéke (Ft):_____________

Lakóingatlan _____ db ______ szobás

 

Üdülő, ill. zártkerti ingatlan ____db ______szobás

Termőföld: ___________ ha

Haszonélvezeti joggal rendelkezik: ___________________________________________________________

Gépjármű típusa: _________________________ szerzési éve__________________ értéke:______________

Egyéb nagy értékű ingóság/ ingatlan: _________________________________________________________

 

Kérelmező és együttköltöző családtagjai saját tulajdonú ingatlant:   elidegenítettek – nem idegenítettek el

Ha igen, címe és elidegenítés éve: ___________________________________________________________________

Forgalmi értéke: ___________________________________________________________________

 

A kérelemhez csatolom:

-tartós egészségkárosodás esetén orvosi igazolás

-saját és velem együtt költöző családtagjaim utolsó 12 havi rendszeres jövedelemről és egyéb bevételekről szóló igazolás.

 

Büntetőjogi és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok megfelelnek a valóságnak. Tudomásul veszem, hogy valótlan adat közlése, a hivatal rosszhiszemű megtévesztése a kérelem elutasítását jelenti. Köteles vagyok a fenti adatokban beállott változásról 15 napon belül a polgármesteri hivatalt értesíteni.

 

B a r c s, 20___ év ______________ hó ____________ nap

 

_________________________________                           ___________________________________

Kérelmező aláírása                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Házastárs (élettárs aláírása)

_________________________________                    __________________________________                       Szem.ig. szám                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    Szem.ig. szám

 

 

 

 

Jövedelemigazolás

 

 

Kérelmező adatai:

Neve: ___________________________________________________________________________

 

Szül./leánykori neve: ____________________________ Anyja leánykori neve: ___________

 

Születési helye: _______________________ Születési idő: _____év ___________hó___nap

 

Szem. azonosító/ig. száma:  _____________ Lakcímkártya száma: ____________________

 

Lakóhelye: __________________________________________________________________________

 

Levelezési címe:  _________________________________________________________________________

 

Munkáltató/ munkaviszony adatai:

Neve:­­_________________________________________________________________________

 

Címe:______________________________________ Telefonszáma: _________________

 

Munkavégzés helye:__________________________ Foglalkozása: __________________

 

Jelenlegi munkaviszony kezdete: __________év _________ hónap _________________ nap

 

Munkaszerződés típusa:    határozatlan idejű   -   határozott idejű:______________ -ig.

 

Utolsó három hónap alapján kiszámított átlagos nettó jövedelme:

 

____________________________ -Ft, azaz ________________________________ forint.

 

Nettó jövedelmet terhelő levonások: ________________.-Ft,  ___________________miatt

_______________.-Ft,    ___________________miatt

________________.-Ft,  ___________________miatt

 

Levonások összesen: ________________ .-Ft, azaz __________________________ forint.

 

 

Kelt: ________________________________                                 _______________________________

(cégszerű aláírás és cégbélyegző)

 

Előző munkaviszony kezdete: ____________ év ______________ hónap_________ nap

Előző munkaviszony vége: ______________ év ______________ hónap  ________ nap

 

Kelt: ________________________________

 

___________________________

(kérelmező aláírása)