Ma 2019. augusztus 17., szombat, Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz.

Barcs dinamikusan fejlődő kisváros a magyar-horvát határon, a barcsi kistérség természetes központja. Közúti határátkelőhelye az EU leendő kapuját jelenti Dél-Kelet Európa irányába. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

A 60-as évek közepén történt ipartelepítés, a középfokú oktatás elindítása, a Dráva-híd újjáépítése és megnyitása, az infrastruktúra fejlesztése, az intézményi hálózat kiépítése eredményeként 1979-ben városi címet kapott.

A 90-es évtizedben a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kulturált bevásárlást, a kikapcsolódást. Korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek és ipari park létesült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel.

A rendszerváltás után szinte minden területen gyors, olykor már rövidtávon is negatív következménnyel járó átalakulás indult meg. A városba települt ipar elsősorban az építőiparhoz kapcsolódott. Ez az iparág az 1990-es évek elejére gyakorlatilag megrendelések nélkül maradt. Hasonlóan hatott Barcs gazdaságára a szomszédban dúló háború, a mezőgazdaság átalakításával járó problémák, valamint a foglalkoztatás szempontjából stratégiai fontosságú nagyüzemek olykor rosszul sikerült privatizációja. A 19% körüli munkanélküliségi mutatón csak szépíteni tudnak a megszűnt üzemek munkásait csak nagyon kis részben alkalmazó vállalkozások, így az egykor segéd- vagy betanított munkából élő képzetlen munkaerő számára ma is kiszámíthatatlan a jövő.

A mezőgazdasági struktúrában a birtokviszonyok jelentősen megváltoztak. A város egyik legnagyobb munkáltatója, a több mint 50 éve működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet is átalakult, jogutódja a Dráva Coop Rt. A termelőszövetkezet által művelt földterület a kárpótlások, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozása miatt csökkent. Néhány mezőgazdasági magánvállalkozás működik, jelentős a közép- és törpebirtokok száma is. Tendencia, hogy az állatállomány fokozatosan csökken, úgy tűnik, kezd visszaállni az önellátó szint a városban. Kiemelhető viszont, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipar (Dráva Tej Kft.) hosszú ideje sikeresen működik.

A település az utóbbi években jelentős részben a kereskedelemnek köszönhette ugrásszerű fejlődését. A délszláv háborút követő horvát bevásárló turizmus fénykorában a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások mintegy 15.000 négyzetméter alapterületen kínálták áruikat, illetve szolgáltatásaikat, az üzletek és vállalkozások száma közel 700 volt! A délszláv térség konszolidációja után a kereskedelmi forgalom drámai mértékben visszaesett, napjainkban a háború előtti "normális" szinten működik. A helyi ellátás derékhadát (a kisebb cégekkel együtt) a Barcs és Vidéke ÁFÉSZ alkotja, a multinacionális vállalatok letelepedéseit eddig nem kísérte látványos siker (Pólus, Billa), ami többnyire a szerény helyi vásárlóerőnek tudható be.

A számos negatív hatás ellenére a város az utóbbi évtizedben mégis óriási átalakuláson ment keresztül. 1994-re felépült az új városközpont, az új posta felépítésével együtt korszerű, digitális telefonközpontot helyeztek üzembe, megkezdte működését a HÍD TV helyi stúdiója. Új utcák nyíltak, lakások épültek, hosszú idő után templomot építhetett a református gyülekezet, felépült a második sportcsarnok, fejlődött az intézményhálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén két korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. Több éves előkészítő és építőmunka után megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb épült.

A város kereskedőváros-jellege ugyan részben megmaradt, de egyre inkább stratégiai célként fogalmazódik meg a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása, az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. A Duna-Dráva Nemzeti Park barcsi szakaszán elsősorban a Drávához kapcsolható lehetőségek jöhetnek szóba, a vízi turizmus és a vízi szállítás. Az egyéni és csoportos vízitúrák mellett ma már sétahajózásra is van lehetőség. Távlati célként fogalmazódik meg a vízisportok és a természet-turizmus bázisainak megteremtése, és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése (szálláslehetőségek, kerék-párutak, turistautak).

További, eddig csak részben kihasznált lehetőségeket jelentenek a termálvizes fürdők és a vadászturizmus. A város közvetlen közelében számos kiépített termál-, és gyógyvizes fürdő található. Barcson a csaknem fél évszázada működő, kishozamú termálkútra alapozott strandfürdő elavult. Az új fúrású, lényegesen magasabb vízhozamú és magasabb hőmérsékletű termálkútra építve 2005-ben megkezdődött a Barcsi Rekreációs és Termálközpont kivitelezése, amely teljes egészében az év végére készül majd.

Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város egykori rangjának visszanyerése érdekében kialakított elképzelések nemcsak a város és környéke, de a tágabb térség, a megye és Dél-Dunántúl fejlődését is jelentősen befolyásolhatják. Az európai integráció olyan körülményeket teremt a térség számára, melyekben - reményeink szerint - a határmentiség hátrányból előnnyé válik. Barcsnak erre kell felkészülnie, és ennek kell megfelelnie a következő években.

Rózsás Márton

Egyes tartalmak megjelenítéséhez be kell jelentkeznie. (Testületi anyagok, Közbeszerzés)

Önkormányzati Választás 2019

EU Választás 2019

Valasztás 2018

Településrendezési eszközök módosítása

Keresés az oldalon

ELÜGY

Elektronikus Ügyintézési Portál
Elektronikus Ügyintézési Portál