Ma 2024. április 15., hétfő, Anasztázia és Tas napja van. Holnap Csongor napja lesz.

Ebösszeírás 2023

Ebösszeírás 2023

Közvilágítási hiba bejelentése

Közvilágítási hiba bejelentése

Visit Barcs

Visit Barcs

Szennyvíz beruházás

Zöldmezős Iparterület

Gyerekesély

KEZÜNKBEN A JÖVŐ – A BARCSI JÁRÁS INTEGRÁLT GYERMEKPROGRAMJA
Gyerekesély
e-mail: gyerkeselybarcs@gmail.com

Videó Galéria


 

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

 7/2004. (II.27.)

 R E N D E L E T E   (1) - (5) 

 az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről


(2) Barcs Város Képviselő-testülete  a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet hatálya

 

1. §

 

      A rendelet hatálya kiterjed Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, illetve bármilyen jogcímen tulajdonába kerülő lakásokra és helyiségekre /továbbiakban: lakás és helyiség/, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, továbbá a korábban hatósági kiutalás útján bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

 

A lakások bérbeadása

 

2. §

 

/1/ Az önkormányzati tulajdonban levő megüresedett, illetve a tulajdonába kerülő bérlakások bérlőinek kijelöléséről a Képviselő-testület, a 14-16. §-ok esetében pedig a polgármester dönt.  

    

/2/ A közvetlen bérbeadói jog gyakorlására a polgármester tesz javaslatot az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai(5) Bizottságok véleményének kikérése után.

 

/3/ A rendeletből adódó bérbeadással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat e feladatokat ellátó költségvetési szerve végzi.

 

/4/  A Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a polgármester hatáskörébe utalt feladatok előkészítését, végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája látja el.

 

3. §

                                  

/1/  A Képviselő-testület az 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: Tv.) felsorolt bérbeadási  jogcímek közül elsőbbséget biztosít a szociális helyzet alapján történő bérbeadásnak.                        

 

/2/ Az évenként rendelkezésre álló (újonnan épülő, megüresedő) lakásállomány legalább 50 %-át a szociális helyzetük alapján rászorulók részére kell bérbe adni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bérbeadás pályázat útján

 

4. §

 

      Pályázat útján bérbe adandó lakások a Képviselő-testület döntése alapján kijelölt lakások.

 

5. §

 

/1/ A pályázatok tárgya a lakbér összege.

 

/2/ A pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű lakbér  megfizetésére tesz ajánlatot.

                                                                   

/3/ Azonos összegű ajánlat esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a legtöbb hónapra vállalja a lakbér előre történő egy összegű megfizetését.  

 

/4/ A pályázat kiírását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

 

/5/ A pályázat üres vagy megüresedő lakásra írható ki.

 

/6/ A pályázaton minden természetes személy részt vehet.

 

/7/ A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.

 

/8/ A pályázó jogosult a lakást a pályázati tárgyalás előtt megtekinteni.

 

6. §

 

/1/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, a lakbér mértékét, valamint a pályázati tárgyalás helyét és idejét.

 

/2/ A pályázati kiírás időpontjának legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázati tárgyalás időpontját.

 

7. §

 

/1/ A pályázati eljárást a jegyző vagy megbízottja folytatja le az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai(5) Bizottságok két tagja jelenlétében. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A tárgyalás végén a megjelentekkel a pályázat eredményét közölni kell.

 

/2/ Az eredmény megállapítása után a bérbeadó a pályázat nyertesével három munkanapon belül bérleti szerződést köt.

 

 

 

 

/3/ Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a pályázati eljáráson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.

 

 

/4/ Ha a /3/ bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott összegű éves lakbér 20 %-ának megfelelő költségtérítést köteles fizetni.

 

Bérbeadás szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet alapján

 

8. §

 

 

/1/(1)     Szociális bérletre jogosult az a nagykorú magánszemély, akinek a családjában – a vele együtt- költöző családtagokat számítva – az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegének 100 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és akinak vagy családtagjainak nincs tulajdonában lakás, illetve nem rendelkezik haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakással.

 

/2/ Nem jogosult szociális bérletre az olyan személy:

 

(1)  a/ aki bérleti jogáról vagy tulajdonáról 5 éven belül pénzbeli térítési díj ellenében, vagy hozzátartozója javára lemondott;

     

      b/   aki családtagként él hozzátartozója tulajdonában és e rendelet 9.§.-ában meghatározott

            mértéket a lakásban lakó személyek száma nem haladja meg;

     

     

(1)    c/ aki a saját és vele együttköltöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a megelőző 5 éven belül elidegenítette és annak a forgalmi értéke meghaladta az elidegenítés évében hatályban levő öregségi nyugdíjminimum értékének ötvenszeresét, - kivéve, ha az árverésből, illetve a lakáscélú kölcsönt fizetni képtelen tulajdonos lakása értékesítéséből származó - a tartozások levonása utáni - megmaradó vételárrész nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét;

     

      d/   akinek és a vele együttköltözőknek a tulajdonában levő vagyon meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott mértéket;

 

      e/   szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

 

      f/(4) aki és a vele együttköltöző családtagja lakbértartozás, illetve közüzemi díj tartozás miatt kényszerből vagy önkéntesen önkormányzati lakást adott vissza és hátralékát nem rendezte.

 

 

 

 

9. §

 

      A szociális helyzet alapján bérbe adható jogos lakásigény mértéke e rendelet alapján az együttlakó személyek számától függően a következő:

 

- egy személy: egy lakószoba,

- két személyig: egy-másfél lakószoba,

- három személy esetén: másfél-két lakószoba,

- négy személy esetén: kettő-kettő és fél lakószoba,

- minden további költöző esetén plusz fél lakószoba.

 

 

10. §

 

/1/ Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz, amelyet a jegyzőnél kell benyújtani.

 

/2/ Az ajánlatnak tartalmaznia kell a 8. §-ban foglalt feltételekre és egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot. Csatolni kell az ajánlattevő és vele együtt költöző családtagjai jövedelméről szóló igazolást a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve a hivatkozott tv. 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.   

                          

/3/ Amennyiben az ajánlattevő vagy együtt költöző családtagjai jövedelme vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a hivatal megkéri a NAV megyei adóigazgatósága(5) igazolását a megelőző évi jövedelemadó alapjuk tárgyában.

 

/4/ Az ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni és évente egy alkalommal a felülvizsgálatát el kell végezni.

 

/5/ Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot, és a lakásbérleti ajánlattevők névjegyzékéről törölni kell, ha az ajánlattevő a /2/ és a /3/ bekezdésben foglaltaknak felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget

 

/6/ A névjegyzéken szereplő ajánlattevők közül előnyben részesülnek az állandó barcsi lakóhellyel rendelkező többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az albérletben lakó személyek.

 

 

Bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog esetén

 

11. §

 

/1/(2)     Bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás megüresedése esetén a jogosultat a bérbeadó felhívja annak közlésére, hogy kivel, milyen feltételekkel és időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést.

    

/2/ Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőn belül az adatokat nem közli, a közüzemi költség és a bérleti díj fizetési kötelezettség a jogosultat terheli.

 

(3)(2) A bérbeadó a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv megkeresésére köteles az általa kijelölt    

         bérlő bérleti jogviszonyát felmondani.

 

(4)(2) Amennyiben a bérbeadó a Tv. 24. §-ban meghatározott felmondási ok alapján él a bérleti jogviszony felmondásával, úgy köteles írásban értesíteni a bérlőkijelölési jog jogosultját.

 

Lakáscsere

 

12. §

 

/1/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

 

/2/ Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

                                                             

/3/ Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésében foglalt határozatlan vagy határozott idejű szerződés köthető.

 

/4/ A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul, illetve a cserélő felek nem szereznének egész lakást a csere folytán.

 

/5/ A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

 

 

Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében

 

13. §

 

/1/ A bérlő kérheti a bérbeadótól nagyobb alapterületű lakásának kisebbre cserélését.

                                                                   

/2/ Az /1/ bekezdés alapján végrehajtott lakáscsere esetén a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg a lakás alapterületének különbözete arányában, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. A térítés összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a /3/ bekezdésében foglaltakra.

 

/3/ Ha a bérlő a lakás leadásakor másik lakásra nem tart igényt, akkor részére a lakás átvételét követően az éves lakbér háromszorosát köteles a bérbeadó kifizetni, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és lakás-használatbavételi díjat fizetett.

 

/4/(4) Nem jogosult a (3) bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.

 

 

 

/5/ Nem jogosult a /3/ és /4/ bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a Képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.

 

 

Bérbeadás szakember elhelyezés érdekében

 

14. §

 

/1/ Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és pályázati tárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

 

/2/ Szakember elhelyezése körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában nincs barcsi ingatlan és 5 évre visszamenőleg nem is volt.

 

15. §

 

      Szakember-elhelyezés céljára lakást a munkaviszony fennállásának időtartamára lehet bérbe adni.                                                           

 

 

16. §

 

/1/ Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a polgármesterre átruházott hatáskör alapján lehet annak a személynek, aki az önkormányzati intézménnyel munkaviszonyban közalkalmazotti vagy köztisztviselői viszonyban  áll.

 

/2/ A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

                             

     -  A lakásba a bérlő a házastársa és vele együtt költöző, valamint ott született hozzátartozókon kívül mást csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

    

     -  A bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.

 

     -  A lakás más célú hasznosítása kizárt.

 

16/A. §  (2)

 

Bérbeadás szociális intézményből elbocsátottak részére

 

(1)   A szociális intézményből elbocsátott személy részére másik lakás biztosításához a rendelet 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

                                                               

 

 

 

17. §

 

Lakás bérbeadása más célra

 

 

 

      Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

 

 

 

 

Bérbeadás időtartama

 

18. §

 

/1/ Ha jogszabály, illetőleg e rendelet másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

 

/2/  A határozott idejű bérbeadás legfeljebb 6 évre szólhat, amely 2-2 évvel többször meghosszabbítható, amennyiben a szociális rászorultság feltételei fennállnak. A rászorultságot a meghosszabbítás előtt vizsgálni kell.

 

/3/ Határozott idejű vagy feltétel bekövetkezéséhez kötött bérlet esetén a volt bérlő a szerződés lejártakor elhelyezési kötelezettség nélkül köteles kiköltözni.

 

Bérleti szerződés

 

19. §

 

/1/ A lakásbérleti szerződéseket a Képviselő-testület döntése és a polgármester átruházott hatáskörben hozott kijelölése alapján a Városgazdálkodási Igazgatóság köti meg a bérlővel.

 

/2/  A Képviselő-testület határozata és a polgármester kijelölése tartalmazza, hogy a Városgazdálkodási Igazgatóságnak mely bérlővel, mely lakásra, milyen időtartamra és bérleti díjjal kell szerződést kötnie.

 

/3/ A bérleti szerződés tartalmazza a bérlő nevét, személyi adatait, a lakás adatait, a bérbeadás időtartamát, a bérleti díjat, a közüzemi költségek viselését, a felek jogait és kötelezettségeit, a Tv.-ből és a rendeletből eredő tartalmi elemeket, és mindazt, amiben a felek megállapodnak.

 

(4)(2) A bérleti szerződés tartalmazza az önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan a lakásban való életvitelszerű bentlakás kötelezettségét.

 

(5)(2)A két hónapot meghaladó távollét és annak nem menthető okból elmulasztott bejelentési kötelezettsége esetén a bérbeadó rendkívüli felmondással élhet a rendelet 37. §-nak figyelembevételével.

                                            

 

 

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

 

20. §

 

/1/(2) A bérlő élettársa, élettársa gyermeke, testvére, gyermekének házastársa (élettársa) a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhet a bérlő bérleti jogviszonyának fennállásáig.

 

/2/ A bérbeadó hozzájárulásával beköltöző /1/ bekezdés szerinti személyek a bérlő halála, illetve a bérlet más módon történő megszűnése esetén kötelesek a lakásból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözni. Erre a beköltöző személyeknek írásban kell kötelezettséget vállalnia.                               

   

/3/ Másik lakás biztosítására a bérbeadó hozzájárulásával rendelkezők akkor tarthatnak igényt, ha az /1/-/2/ bekezdésben foglaltak alapján a bérlővel történő életvitelszerű együttlakás legalább 10 évig tartott és megfelelnek a szociális bérlet feltételeinek.

                                                               

 

21. §

 

/1/ A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő lakásbérleti jog  folytatása ellenében tartási szerződést kössön természetes vagy jogi személlyel, ha a Tv. 22. § /3/ bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

 

/2/ Meg kell tagadni az /1/ bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése. Erről az eltartót nyilatkoztatni kell.

 

/3/ Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, mely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.                    

 

22. § (2)

 

/1/ Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

 

/2/ Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a Tv. 25. §-ában foglaltak szerinti bérleti jog felmondását.

 

23. §

 

      A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulás döntési jogát a polgármesterre ruházza át.    

 

A lakbér megállapítása

 

24. §

 

      A bérbeadó a lakbérekről külön rendeletet alkot.

 

A felek jogai és kötelezettségei

 

A lakás átadása

 

25. §

 

/1/ A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán  és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történő felhívását követő 8. nap után.                                                         

     

 

                                                           

/2/ A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

 

26. §

 

/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

 

/2/ Megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, valamint a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

 

/3/ A bérlő a ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével jogosult visszanyerni.

 

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

 

27. §

 

/1/ A bérbeadó köteles gondoskodni a tisztán önkormányzati tulajdonban levő:

 

       a/  épület felújításáról, állagának karbantartásáról,

 

       b/  épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

 

   c/ a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, e helyiségek szükség szerinti megvilágításáról,

 

       d/  a háztartási szemét gyűjtését biztosító edényzetről,      

 

e/  a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségének megfizetéséről.

 

/2/ A bérbeadó egyéb esetekben a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.-ben meghatározottak szerint, a tulajdoni hányadának arányában köteles a költségeket viselni.       

 

 

/3/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, valamint a közüzemi fogyasztásmérők kötelezően előírt és szükség szerinti cseréjéről, melyeknek költségeit köteles viselni.

 

/4/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a közösen használt helyiségek, épületrészek, utak, járdák tisztántartásáról és síkosságmentesítéséről a társasház házirendje szerint.

 

 

 

/5/ A /3/-/4/ bekezdésben foglalttól eltérő megállapodás esetén a bérlő(k) köteles(ek) a bérbeadó által elvégzett fenti munkák költségeit megtéríteni.                

                            

A lakás átalakítása, korszerűsítése

 

28. §

 

/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

 

/2/ A bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett.

 

/3/ A bérlő egyúttal köteles a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetésére.

 

/4/ A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben e rendelet 26. § /2/-/3/ bekezdésében foglalt előírások az irányadók.

 

/5/ Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai egy összegben történő megtérítésére a megállapodástól függően, de legkésőbb a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül.

 

/6/ A Képviselő-testület az átalakítási és korszerűsítési munkákhoz való hozzájárulás jogát a  polgármesterre ruházza át.    

 

29. §

 

/1/ A felek akár szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

 

/2/ A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák:

 

      - az átvételkori állapotnak, vagy a megállapodásban rögzítettnek megfelelő falfestés,

 

      - fentiek szerinti mázolás,

 

      - tapéta és falburkolat esetén tiszta és ép állapot,

 

      - lakásberendezések, burkolatok javítása, üzemképesség szolgáltatóval történő igazolása.

                                                                                      

              

A lakásbérlet megszűnése

 

30. §

 

/1/ A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik, és a bérlő külön felszólítás nélkül, valamint mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

 

/2/ A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni.

 

/3/ Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.

 

/4/ Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

 

/5/ A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

 

/6/(2)Ha a bérlő a szerződésben meghatározott időben a lakást nem adja vissza, úgy a kiürítéssel, átadással kapcsolatos határozatok végrehajtására - a jegyző a Tv. 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével - a bírósági végrehajtásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. §

 

/1/ Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

 

/2/ Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni.

 

/3/ Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az /1/ bekezdésben megjelölt határidőn belül a lakásra megállapított lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig minden megkezdett hónapra a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

 

/4/ Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

 

/5/ A Képviselő-testület a hagyatékkal kapcsolatos bérbeadói feladatokat a polgármesterre ruházza át.

 

32. §

 

Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

 

 

A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén

 

33. §

 

/1/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését.

 

/2/ Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult, aki e jogának elismerését az /1/ bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a jegyző köteles felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

/3/        Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri a tartási szerződés alapján, a bérleti szerződés megkötése előtt a jegyző köteles megállapítani, hogy az eltartó a tartási kötelezettségét teljesítette-e. A tartási kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság elismerését el kell utasítani.

 

/4/(2)A bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérlőjének halálakor, az érintett lakás bérleti jogát csak a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

 

34. §

 

A bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek, vagy házastársának, vagy kiskorú gyermekének a tulajdonában Barcs városban bármely módon hasznosított lakása van.

 

35. §

 

/1/ A lakásbérleti jogot a jogosult változatlan feltételek mellett folytathatja, ha a jogosultságát a bérbeadó a Tv. 32. §-a alapján elismerte.

 

/2/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles az elhalt bérlő bérleti jogviszonyából adódó tartozások, hátralékok megfizetésére, kötelezettségek viselésére.

 

/3/        A Képviselő-testület a lakásbérleti jog folytatásának elismerését a polgármesterre ruházza át.

 

 

 

 

A lakás elhagyása

 

36. §

 

/1/ Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.

 

/2/ A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt  felhívni, hogy – a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának okát.

 

/3/ Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában levő ingóságok  elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.

 

37. §

 

/1/(2) A 36. § /2/ bekezdésének alkalmazása során nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérlő abból azért van  két hónapot meghaladóan távol, mert:

    

         -  gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,

         - lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

         -  lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

         -  szabadságvesztés büntetését tölti,

         -  a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.

                                                             

/2/(2)Az /1/ bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak várható időtartamát a bérbeadónak előzetesen bejelenteni.

 

/3/ Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ebből adódóan keletkező károkért teljes mértékben anyagi felelősséggel tartozik.

 

/4/        A Képviselő-testület a bérleti szerződés felmondási jogát a polgármesterre ruházza át.   

 

 

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

 

38. §

 

Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 39. § – 43. §-okban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

A bérbeadás feltételei

 

39. §

 

/1/ Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni.

 

/2/ A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban levő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

 

/3/        A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető.

 

Bérbeadás pályázat útján

 

40. §

 

A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 5-7. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

 

a/ A pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege. A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

 

       b/  A pályázaton meg kell jelölni azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.

 

 

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

 

41. §

 

/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül – írásbeli közös kérelmük alapján – bérlőtársi szerződés is köthető.

 

/2/ Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére az egész helyiség bérlőjévé válik.

 

/3/        Ha a visszamaradt bérlő a /2/ bekezdésben foglalt jogával nem kíván élni, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

/4/ A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi jogviszonyban, az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával kötött szerződés alapján.

 

42. §

 

/1/ A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

 

/2/ A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezés karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

 

/3/ A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a  bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, az üzlet közterülettel érintkező járdaszakaszának síkosságmentesítéséről, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett  nem háztartási szemét elszállításáról.

 

/4/ A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.

 

/5/(2)A bérbeadó évente két alkalommal köteles ellenőrízni az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát, a lakásban való életvitelszerű bentlakást, melyhez a bérlőnek a lakásba jutást (mindkét félnek megfelelő időben) biztosítani kell, és az ellenőrzést tűrni köteles.

 

/6/(2)A bérlő a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítási munkák elvégzését nem akadályozhatja.

 

 

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

 

43. §

 

/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek szerint.

 

/2/        A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul:

 

      a/  ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;

 

      b/  ha az új bérlő vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

                                                                

/3/ Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

 

/4/        A Képviselő-testület a bérleti jog átruházását a polgármester hatáskörébe utalja.

 

 

 

 

 

 

 

Vegyes rendelkezések

 

44. §

 

/1/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosított, illetve üresen álló lakásokról és helyiségekről.

                                                      

/2/        A lakásnyilvántartás tartalmazza:   

 

      a/   a lakás alapterületét, szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasháztulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

 

      b/  a bérlő nevét,

 

      c/  a bérleti jogviszony időtartamát,

 

      d/  a lakásbérbeadás módját,

 

      e/  esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,

 

      f/    a bérlőkijelöléssel rendelkező szervezetet és a kijelölés számát.

 

/3/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet a szociális bérlakásra lakásbérleti ajánlatot tevő személyekről.

E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

 

      a/  név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,

 

      b/  lakóhelye és tartózkodási helye,

 

      c/  jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

 

      d/  tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

     

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatot tevő állampolgárral közös háztartásban élő valamennyi személyre.

 

/4/ A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségi, családi állapotára vonatkozó adatok.

 

/5/ A nyilvántartásból az ajánlatot tevőt törölni kell, ha a szociális rászorultság nem áll fenn. Rászorultság esetén a nyilvántartásban szereplő állampolgár részére e rendelet alapján adható lakás bérbe.

                      

 

 

 

 

 

A Képviselő-testület feladatai

 

45. §

 

/1/  Határozattal dönt a szociális jellegű bérlakást igénylők névjegyzékre kerüléséről, valamint az önkormányzati lakás bérbeadásáról, kivéve a szakember elhelyezés érdekében történő bérbeadást.

 

/2/        Határozattal dönt a névjegyzéken levő igénylő névjegyzékről való törléséről.

 

/3/ Önkormányzati kisajátítás, közérdekű feladat esetén jogosultság figyelembe vétele nélkül biztosít önkormányzati bérlakást.

                                                               

/4/ Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.

 

Az Egészségügyi, Szociálpolitikai és Városfejlesztési, Környezetvédelmi,

Turisztikai(5)  Bizottságok feladatai

 

46. §

 

/1/ Döntenek a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról.

 

/2/ Javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére.

 

/3/ Javaslatot tesznek a szociális bérlakást igénylők névjegyzékén szereplő igénylők bérlőkijelölésére.

 

/4/        Részt vesznek a pályázatokkal, versenytárgyalásokkal kapcsolatos eljárásokban.

 

A polgármester feladatai

 

47. §

 

/1/        A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.

 

/2/        A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.

 

/3/        A pályázat útján történő bérbeadásra a pályázatot kiírja.

 

/4/        A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.

 

/5/        A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.

 

/6/        Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.

 

/7/ Engedélyezi a bérlő részére a lakás vagy helyiség átalakítási, korszerűsítési munkáinak elvégzését.

 

/8/ Dönt a hagyatéki tárgyaknak - az örökös terhére és veszélyére - raktárban történő elhelyezéséről.

 

/9/        Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.

 

/10/ Dönt a szakember-elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadásról.                                        

         

/11/ A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévente elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.

 

A jegyző feladatai

 

48. §

 

/1/        Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

 

/2/        Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

 

/3/ A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultat - amennyiben 30 napon belül nem kérte a jogosultsága elismerését - felszólítja nyilatkozatának megtételére.

 

/4/        Az önkényes lakásfoglalások esetén intézkedik a lakás kiürítéséről.                     

                                                       

             

A Városgazdálkodási Igazgatóság feladatai

 

49. §

 

/1/        A kijelölt ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést.

 

/2/        Ellátja a lakások átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat.

 

/3/        Leltár alapján átadja a bérlőnek a lakásberendezési tárgyakat, feltüntetve azok állapotát.

 

/4/ A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján elvégzi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét.

 

/5/ Gondoskodik a bérbeadót terhelő üzemeltetési, karbantartási, és felújítási kötelezettségek teljesítéséről.

 

/6/  Gondoskodik a bérleti díjak közléséről, a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról, és a díjak beszedéséről.

 

/7/ A beszedett díjakról negyedévente a polgármester felé elszámol.

 

/8/ A bérbe adott lakásokról nyilvántartást vezet, megüresedett lakás esetén a visszavételről a jegyzőt értesíti.

 

/9/ Kapcsolatot tart a társasházak közös képviselőivel, ellát közös képviselői feladatokat - a lakóközösség megbízása alapján -, a közgyűléseken képviseli az önkormányzatot a tulajdoni hányad arányában, és viseli a tulajdoni hányad arányában fizetendő társasházzal kapcsolatos költségeket.

 

/10/(2)Évente két alkalommal ellenőrzi az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát és az életvitelszerű bentlakást. Az ellenőrzést 8,0-20,0 óra közötti időszakban előzetes értesítés mellett végezheti.

 

Átmeneti rendelkezések

 

50. §

 

/1/ Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződések esetében az eljárás megindításakor hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

/2/ A névjegyzéken levő ajánlattevővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.

 

/3/ A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.                                                               

 

 

 

Értelmező rendelkezések

 

51. §

 

      E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók

 

Záró rendelkezések

 

52. §

 

/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

/2/ A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 4/1994. (II.4.) sz. rendelete, az azt módosító 7/1995. (III.24.) sz. és 13/2000. (V.26.) sz. rendelete, valamint a képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörökről szóló 7/2001. (IV.6.) sz. önkormányzati rendelet 5. § /2/ bekezdése. 

 

Záradék

 

53. § (3)

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

B a r c s, 2004. február 19.

 

 

                      Balázsné Dr. Vástyán Krisztina  s.k.                              Feigli Ferenc s.k.

                                             jegyző                                                         polgármester

 

 

 

Az (1)-(5) rendeletekkel  egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

 

B a r c s, 2011. március 25.

 

 

 

                                                                                                           Balázsné dr. Vástyán Krisztina

                                                                                                                                                                                                                               címzetes főjegyző

 

 

(1)         30/2004.(VI.25.) rendelet.

      Hatályos: 2004. 06. 25-től

 

(2)            7/2004.(III.24.) rendelet.

            Hatályos: 2006. 03. 24-től

 

(3)     19/2009.(VIII.4.) rendelet.

Hatályos: 2009.08.04-től

 

 (4)   30/2009.(XII.4.) rendelet.

        Hatályos: 2009.12.04-től

 

(5)    4/2011.(III.25.) rendelet.

        Hatályos: 2011.03.25-től